Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

18 szerződéstervezet, mint a meghatalmazottak megállapodása, hanem a feltételtől függő jogügyletek analógiájára bizonyos lekötöttséget jelent, nevezetesen azt a kötelezettséget, 1. hogy az államjog részéről arra hivatott szerv a bona fides által kívánt idő alatt a szerződést tárgyalás és határozás végett a törvényhozó testület elé terjessze és hogy a törvényhozó testület afelől határozzon, 2. hogy az állam addig is a szerződéssel ellenkező magatartást ne tanúsítson és azzal ellenkező más szerződéseket ne kössön. A szerződésnek a törvényhozó testület részéről történt elvetése nem jelenti a feltétel meghiúsulását abban az esetben, ha az államfőt a házfeloszlatás joga megilleti és az elutasító parlamenti határozat után nyomban feloszlatja a házat ; ebben az esetben a függés fennmarad addig, ameddig az újonnan összeülő parlament határozhat. Buza szerint ezeknek az elméleteknek a főhibája, hogy a parlament közvetlen és közvetett szerepe között nem tesznek különbséget.1 Ha a parlament szerepe az alkotmány szerint közvetett, ez az elmélet nem nyerhet alkalmazást, mert az államfő ratifikációja a szerződést perfektté teszi. De nem alkalmazható ez az elmélet akkor sem, ha a parlament szerepe az alkotmány szerint közvetlen. Unger analógiája szerinte egészen helytelen, Jellineknek pedig a főhibája, hogy csak azt bizonyítja, hogy a megerősítéssel nem jönnek létre az államot terhelő kötelezettségek, és sem azt, hogy a megerősítéssel létrejön a szerződés és csupán az anyagi hatálya kezdődik később, sem azt, hogy ez az anyagi hatály függ, mint conditio iuristól, a parlament jóváhagyásától. Seligmann indokolása végül, amely azon a tételen épül fel, hogy a parlament nem szerződő orgánum, egyedül az államfő az, azért nem helyes, mert az akarat kijelentésére nem mindég az a szerv kompetens, amely az akaratot létrehozza. Abból, hogy a parlament az akarat kijelentésében nem vesz részt, nem következik, hogy az akarat létrehozásában sem vesz részt s hogy így a szerződéskötésnek nem szerve. 6. Buza felfogása,2 amely megfelel az irodalomban ma uralkodó felfogásnak, a következő pontokban foglalható össze : 1 Buza : id. m. 77. 1. — 2 Buza : id. m. 81. 1.