Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

Ifi az, hogy a parlament nem jelentheti ki közvetlenül a másik féllel szemben az állami akaratot, ez még nem zárja ki, hogy a kötésben a parlament közvetlenül is részt vegyen. Abból, hogy az államfő nyilvánítja ki az állami akaratot, még nem következik, hogy ő hozza azt egyedül létre. Helyesen mutat rá Buza, hogy . itt is ugyanaz a probléma, mint ami a parlamentnek a törvényalkotásban való részvétele körül áll fenn.1 A Labandféle teóriával szemben, amely a parlamentet nem tartja egyenlő' faktornak az államfővel, mert csak a törvény tartalmának megállapításában vesz részt, a törvényparancsot egyedül az államfő adja ki s a parlament akaratát csak az államfővel szemben jelenti ki, helyesebb a Lucas—Kadnitzky-féle álláspont,2 amely szerint a törvénytartalmat és a tör vény parancsot egymástól elválasztani nem lehet, mert mind a kettő közösen ered az államfőtől és a parlamenttől. De ha a törvénytartalmat és a törvénye parancsot nem is lehet szétválasztani, a törvény parancsot és annak kijelentését már igen. A magyar közjog mutatja, hogy a törvényparancs nem ered szükségképpen attól az állami szervtől, amely a törvényparancsot kinyilatkoztatja. Az 1920 : I. tc. rendelkezéseiből határozottan megállapítható, hogy a törvényparancs egyedül az országgyűléstől ered, a törvényparancs kinyilatkoztatása pedig az államfőtől, a kormányzótól. Ugyanígy kevés meggyőző ereje van Seligmann annak az érvének is, hogy a Meier-féle teória szerint a nemzetközi szerződések mind távollevők között kötött szerződésekké alakulnak át. Nem tekintve arra, hogy a nemzetközi szerződések még a Gneist—Laband teória mellett is távollevők között kötött szerződések alakjában jöhetnek létre, mert lehetséges, hogy a szerződóst a követségek közvetítésével kötik meg olymódon, hogy a két követ a szerződésnek a saját államfője részéről aláírt példányát a másik államfőnek átadja,3 annak a körülménynek, hogy a nemzetközi szerződések távollevők vagy jelenlevők között jöttek-e létre, a nemzetközi jogban már azért sincs 1 Buza : id m. 73. 1. 2 Lucas : Die rechtliche Stellung des Parlaments in der Gesetzgebung Osterreichs und der constitutioneller Monarchien des Deutschen Reichs. 1901. 123. és köv. 1. ; Radnitzky : id. m. 50. és köv. 1. 3 Buza : id. m. 72. 1.