Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

9 ményezi, mert a szerződés teljesítésénél jelentkező nehézségek a kötés gyorsításával elért eredményeket feltétlenül paralizálják. Ha ugyanis a parlament kötve érzi magát a szerződéshez, mert az az államot kifelé már köti, ez esetben joga illuzóriussá válik ; ha pedig lelkiismeretére hallgatva a szerződést nem fogadja el s a végrehajtáshoz szükséges belső parancsot nem bocsátja ki, ezzel megakadályozza a szerződés teljesítését, amivel nemzetközi bonyodalmakat idéz fel a szerződésben felek gyanánt szereplő államok között. Nem fogadhatom el Labandnak azt az érvelését sem, hogy •egyedül ez az elmélet teszi lehetővé azt, hogy a szerződő felek ne legyenek kényszerítve arra, hogy a szerződéskötés előtt egymás alkotmánytörvényeit, közjogi tudományos irodalmát, parlamenti ügyrendjét, parlamenti üléseinek gyorsírási feljegyzéseit behatóan tanulmányozzák. Igaza van Labandnak abban, hogy a nemzetközi forgalom biztonságának követelménye megkívánja azt, hogy a szerződő államok ne legyenek kénytelenek egymás alkotmányjogi berendezéseit a szerződéskötés előtt vizsgálni, az azonban nem áll, hogy ez a cél egyedül a Laband-féle elmélet elfogadása mellett érhető el. A nemzetközi forgalom biztonsága csupán azt kívánja, hogy a szerződő államoknak megadassék a lehetőség arra, hogy megelégedhessenek a megerősítő okiratokat kiállító államfők, külügyminiszterek és diplomáciai képviselők nyilatkozatával a tekintetben, hogy az államuk alkotmányának a szerződés létrejövetelére vonatkozó szabályait betartották. Nem szükséges azonban, hogy a parlament szerepe csupán a szerződés végrehajtására irányuló belső parancs kibocsátására szorítkozzék. Helyesen jegyzi meg Zorn, hogy a nemzetközi forgalom a bona fidesen épül fel, az pedig az államfőben, az államot kifelé képviselő szervben összpontosul, ennélfogva az ő nyilatkozatával a másik állam mindég megelégedhetik, sőt meg is kell elégednie, mert az abban való kételkedés a másik államnak a tiszteletre irányuló nemzetközi alapjogát sértené.1 Különben is — helyesen jegyzi ezt meg Ambrózy — más kérdés valamely korlátozásnak előírása és annak vizsgálata és megállapí1 Ami az államfőre áll, az áll ebből a szempontból a külügyminiszterre és a diplomáciai képviselőkre is, akiknek nyilatkozatával a szerződő államok, nak szintén meg kell elégedniök. így Bittner is : id. m. 25. és köv. 1.