Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)
1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén
6 csak a fuzionáló vállalatok kölcsönös versenyének megszüntetése, amelyeknek azonban az esetek túlnyomó részében a kartelekhez semmi közük nincs. Úgy koncernek, mint fúziók csak akkor érdeklik a közt, ha monopolisztikus helyzetük folytán képesek az árakat befolyásolni ; ellenkező' esetben azonban teljesen helytelen dolog, hogy a törvénynek a bejelentési kényszerre és az állami ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései mindezekre kiterjesztessenek. E téren tehát a tervezet forgalommeghatározása túlságosan tág. Viszont kiesnének a tervezett fogalommeghatározásából pl. a kondiciókartelek, amelyek nem a termelést vagy a forgalombahozást szorítják meg és nem is árszabást tartalmaznak, hanem az egyéb üzleti feltételeket szabályozzák, hatásuk azonban gyakran érinti a közérdeket. Az helyes, hogy az állami érdek csak a nközszüksérgleU kielégítésére terjed ki. A közszükségleti «cikkek» mellett azonban ismerünk közszükségleti «szolgáltatásokat» is, pl. a biztosítást, ezért helyes volna, ha a törvény ezekre is kiterjedne. Helytelenül korlátozza továbbá a tervezet a törvény hatását azáltal is, hogy csupán vállalkozók «megálla,podásait» vonja szabályozása körébe. Külföldön és hazánkban is gyakori eset, hogy egyetlen vállalat is monopolisztikus pozícióra tesz szert és ugyanúgy meg van a módja arra, hogy az árakat diktálja, mint bármely kartelnek. Az ily monopolisztikus tgyéni vállalatokkal szemben a tervezet az államnak nem ad jogot a beavatkozásra,, ezek tehát a kartellel szemben előnyös helyzetbe jutnak. A tervezetnek a kartelekről adott fogalommeghatározása tehát nézetem szerint olyképpen volna módosítandó, hogy az a monopolisztikus célzatú és a piaci árak befolyásolására képes alakulatokra szoríttassék. Másrészt azonban kiterjesztendők volnának a törvény rendelkezései azokra a vállalatokra is, amelyek a fentiek szerint a szabályozás köréből kimaradnának. (Megjegyezzük, hogy a német kartelrendelet címében foglalt kitétel : «Wirtschaftliche Machtstellungen» a monopolisztikus helyzetre uta Hasonlóképpen a norvég törvény is feltételül szabja, hogyal.megállapodás a «belföldi piac helyzetére* kihatással bírjon. Mindkét szabályozás tartalmaz rendelkezéseket a monopolisztikus helyzetű egyéni vállalatokra is.)