Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

247 minden rendben van, legfeljebb, ha az elmebeteg által átadott dolgot a másik fél nem akarja visszaadni, rei vindicatióval lehet azt visszakövetelni. Ha végül a teljesítés megtörtént és csak a kötelező' ügylet semmis, ez a semmisség a teljesítésben és annak elfogadásában megnyilatkozó rendelkezések hatályát nem érinti és így csak az alaptalan gazdagodás visszatérítésére kerülhet sor. Ez az utolsó pont az, amit a bírói gyakorlatunk nem tett magáévá, mert a rendelkezések elmélete neki idegen és bizonyára hosszú ideig idegen is marad. A bírói gyakorlat ilyenkor az előbbi állapot visszaállításáról beszél és az átadott ingatlanból szedett hasznok visszatérítését is a jóhiszemű vagy rosszhiszemű birtokos normális kötelezettségeitől függetlenül oldja meg. Ez az a pont, ahol nem ugyan a német doktrína követésével, de magunkat annak hatása alól felszabadítva a bírói gyakorlatnak megfelelő megoldást kereshetnénk. 3. Almási kifogásolja a nem jogosulttól származó rendelkezésre vonatkozó 1036. §-t, amely szerinte bizonyos kérdésekre nem ad választ s ezt a §-t is érvül hozza fel a rendelkezés központi szabályozása mellett. A Mt. 1036. §-a a Bgb. 185. §-ával, a rendszerbeli elhelyezést nem számítva, megegyezik és a nem jogosult személy rendelkezéséről szól. Almási szerint ez a § nem ad feleletet arra, hogy ingatlanok esetére s általában tulajdonosként rendelkezés esetére áll-e és hogy a jogosult rendelkezéseknek mi a rangsora. Mindkét kérdésre más összefüggésben később fogok rátérni, az ingatlan tulajdona tekintetében azonban már most fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az ingatlan tulajdonának a rendelkező helyett arra való közvetlen átszállásához, akinek javára az időelőtti rendelkezés történt, telekkönyvi bejegyzés kell, mint ahogy az ingatlan tulajdonának átszállásához a Mt. 539. §-a is az érvényes jogalapon megegyezésen, tehát a rendelkezésen felül a telekkönyvi bejegyzést is megkívánja,1 amely kellékkel, mint a jogszerzés kellékével, nem lenne helyes a rendelkezés körében foglalkozni. Mégis van a Mt. 1036. §-ának az ingatlan tulajdon átruházása körében is jelentősége, nevezetesen az, hogy ha a telekkönyvi hatóság elé kerülő két átruházó 1 Ha azonban a telekkönjm bejegyzés nem következik be, a birtokba, adás kell ahhoz, hogy a rendelkezés teljessé váljék és a rendelkező hatalom consummálódjék. Lásd alább. 18*