Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)
1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival
246 mámnál fogva deresinquálhatom. Mi lehet az oka annak, hogy a tulajdonnal felhagyásnak abban az esetében, ha nem bárkinek teszem lehetővé azt, hogy a dolog tulajdonát megszerezze, hanem meghatározott személyt akarok tulajdonossá tenni, már szükséges a jogcím? Úgy vélem, hogy a felelet nem a rendelkezési oldalon, nem a vagyoni minuszt eredményező oldalon van, hanem a másik oldalon, ahol a rendelkezés vagyonszaporulatot eredményez, hogy tehát a titulus acquirendi-ről van szó, amikor a Mt. 539. és 562. §-a a, tulajdon átruházásához érvényes jogalapon való megegyezést kíván. De annyi mindenesetre nyilvánvaló, hogy a causát itt kizárólag a rendelkezéshez kapcsolni, figyelmen kívül hagyni a kérdés másik oldalát és azt kimondani, hogy a rendelkezéshez tartozik a causa, félreértésre adna alkalmat éppen dogmatikai szempontból, és azok részéről kelthetne erős kifogást, akik az «Erwerbsgescháft» tekintetében akarnának a kódex alapján egységes képet alkotni. A causa kérdését már csak ezért is nem a rendelkezés általános szempontjából, hanem mindkét oldalra nézve az egyes ügyleteknél kell feltenni és megoldani, amint ezt a Mt. teszi. A rendelkezések causájának kérdésével kapcsolatban azonban rá kell mutatnom egy diszharmóniára, amely a bírói gyakorlat és a Mt. között van és amelynek a kiküszöbölése egyedül úgy lenne lehetséges, ha a német doktrínával homlokegyenest ellenkező irányba egészítenénk ki a kódexet. Az eredmény tekintetében viszont úgy vélem, nem leszek ebben a vonatkozásban messze Almási egyik későbbi propozíciójától. A Mt. nevezetesen nem rendezi kifejezetten azt a kérdést, mi történjék az érvénytelen szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokkal. A német doktrína szerint ily szabályra nincs is szükség. Vagy csupán a kötelező ügylet jött létre, mint semmis ügylet, akkor a semmisség folytán nincs kötelem és a dolog be van fejezve, vagy teljesítve van ugyan a semmis szerződés, de maga a teljesítés, amely — mind az adós, mind a hitelező részéről — rendelkezés 1 szintén semmis, és akkor a semmis rendelkezés folytán a jogváltozás nem is jött létre, tehát ismét 1 A hitelező részéről a követelés, az adós részéről a szolgáltatás tárgya felett.