Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

235 személy akaratmegegyezése elegendő. A francia jog tehát a rendelkezés külön jogi fogalmát nem ismeri, illetőleg azt a 893. cikkben egészen más értelemben használja.1 A Code megoldása kétségkívül nem elégíti ki a mai francia jogi felfogást sem, mert visszásnak tartják, — a nyilvánosságban rejlő oltalom nélkülözése mellett — hogy abszolút jogokat relatív ügylettel lehet megszerezni.2 Ezzel szemben a német Ptk. előmunkálatainak a felfogása a Gewere-ben megnyilatkozott dologias germán jogász-szellem hatása alatt éppen az ellenkező irányba terelődött és a tulajdon átruházásának mintájára dologias ügyletet tekintett alkalmasnak más jogok, így nevezetesen követelések átruházására is. A pactum de cedendo-nak a cessiótól való megkülönböztetésére a német Ptk. indokolása is a «dingliches Eechtsgeschaft» kifejezést használja.3 A német dogmatikai irodalom azonban a német Ptk.-nak abból az eljárásából kiindulva, hogy bizonyos, a régi alienatio kiterjesztett értelme alá eső és a törvényben egyenkint szabályozott ügyleteket, tekintet nélkül arra, hogy valamely kötelem teljesítésekép vagy önálló ügyletként jelentkeztek, az esetenkinti, szinte lehetetlen kimerítő felsorolás helyett a rendelkezés összefoglaló megjelölésével illette, egy lépéssel a kódexen is túlment és egy absztrakt hatású, de nem dologi ügyleti típust fejlesztett ki a rendelkezésben. A svájci kötelmi jog és Ptk. a rendelkezés kifejezés mikénti alkalmazására nem helyezett súlyt és így, mint sok más vonatkozásban, némi módosulással a német dogmatika eredményei találnak Svájcba utat.4 1 «Javai felett senkisem rendelkezhetik ingyenesen másként, mint ajándékozással vagy végrendelettel.* 2 Colin-Capitant: Cours Elementaire 935. 1. 3 Mot. II. 123, 143. Tuhr (N.) 256. 1. Ezt a fogalmat veszi alapul Almási is «Dologi forgalom* c. 1910-ben megjelent munkájában (120. és köv. 1.). * Tuhr (S.) 171. 1.