Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 18. kötet (92-97. füzet) (Budapest, 1927-1928)

1927 / 92. szám - Nemzetközi kötelmi jog. Államközi egyezmény-tervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjogára vonatkozólag. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet és az International Law Association budapesti fiókjának 1927. január 22-én megtartott ülésében

19 mázható és alkalmas lesz arra, hogy csökkentse a különböző országokban levő felek közti jogvitákat s ezáltal a nemzetközi kereskedelemnek nagy szolgálatokat fog tenni. A tervezetet tehát elfogadta és tisztán stiláris módosításokat ajánlott. A Nemzetközi Keresk. Kamara kijelenti, hogy a tervezetet megküldte a különböző nemzeti bizottságoknak és azok ahhoz hozzájárultak. Kijelenti továbbá, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bírósága elé terjesztett számos esetben megkísérelték a tervezetet alkalmazni és azt találták, hogy az minden további nélkül a legnagyobb könnyedséggel keresztülvihető volna és igen üdvös eredményeket hozna elő. E nagytekintélyű testület állásfoglalása felment attól, hogy az alapelv helyességének további bizonyításába belemenjek. Nézzük meg immár, hogyan valósította meg az egyezmény az alapelvet a részletekben. Mielőtt azonban erre rátérnék, még fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a műbér és szolgálati szerződéseknél egy más alapelvet fogadott el a bizottság, az egyezmény tehát voltakép két alapelv alkalmazását írja elő. Visszatérve az egyezmény részleteire, ismertetem mindenekelőtt annak bevezetőjét (préambule), amely úgy a vételi, mint az egyezmény alá volt többi szerződésekre vonatkozik: E bevezető mindenekelőtt kimondja, hogy a jelen egyezmény által megállapított mérvadó jog mindig valamely hazai jog, mint ahogy az angol szöveg mondja: territorial (i. e. purely domestic) law. Ezután az egyezmény fenntartja kifejezetten a felek autonómiáját, ha akár a szerződésben meg van állapítva, akár máskép, kétségtelen, hogy a felek ennek az egyezménynek az alkalmazását kizárták. Végül a bevezető a bíróságokat felhatalmazza, hogy ne alkalmazzák az egyezményt a felek cselekvőképességének, valamint a szerződések alakszerűségének kérdésében, valamint mindazon esetekben, amelyekben a felek egy oly megállapodásának, amely a szerződésre alkalmazandó jogot meghatározza, érvényét a bíróság közrendi vagy bármely más okból megtagadná. Talán szabad megemlítenem, hogy a kongresszuson elforgadott végleges szövegben a bevezetőnek ez a szövegezése oly 2*