Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 18. kötet (92-97. füzet) (Budapest, 1927-1928)

1927 / 92. szám - Nemzetközi kötelmi jog. Államközi egyezmény-tervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjogára vonatkozólag. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet és az International Law Association budapesti fiókjának 1927. január 22-én megtartott ülésében

18 telezettségek ott teljesítendők, ahol az adós a szerződés megkötésekor lakóhellyel bírt. Mint látjuk, tehát a szárazföldi jogokban, amidőn az eladó telep vagy lakóhelyének jogát fogadjuk el, voltakép nem teszünk egyebet, mint azt, hogy a teljesítés törvénymegállapította helyének jogát fogadjuk el mérvadónak. Az angol jogban egyrészről tekintetbe veendő a Sale of Goods Act 20. §-a, amely azt mondja, hogy a felek ellenkező megállapodása híján az áruk az eladó kockázatában maradnak mindaddig, míg a vevő nem lesz azok tulajdonosa; az a kérdés azonban, hogy mikor lesz a vevő tulajdonos, a 17. § szerint a felek intenciójától függ. Stevens * szerint az átadás helye más kifejezett vagy hallgatag megállapodás híján az eladó telephelye, ha kereskedő, ha nem, lakóhelye. Mégis a bizottság nagytekintélyű tagjai figyelmeztettek arra, hogy ez a kérdés az angol jogban nincs annyira tisztázva, mint a szárazföldi jogban és hogy a kérdésnek ilyetén megoldása a szárazföldi jogrendszerek álláspontjának kedvez, legalább is azokban az esetekben, midőn szárazföldiek az eladók. Azt hiszem tehát, hogy megállapíthatjuk, hogy e tervezetnek alapelve megfelel a doktrína fejlődésének, a kereskedelmi forgalom igényeinek és az igazságérzetnek is, mert hiszen a teljesítési hely, mint láttak, általában ha a kötelezett kereskedő vagy iparos, az ő telephelye, ha nem, az ő lakóhelye. Nagyon ritkán jön elő, hogy az eladó vállalja az út kockázatát. Hiszen a Cif szerződések esetében is a kockázat csak a vevőt illeti, annak dacára, hogy a vevő megfizeti a költségeket, a fuvart, a biztosítási díjat s a vételárban mindezek bennfoglaltatnak. Az általános alapelv helyességéhez kétség annál kevésbbé férhet, mert az érdekelt körök felfogásának oly hivatott képviselője, mint a párisi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, amely elé a tervezet, mielőtt az Intern. Law Association kongresszusa elé vitetett, terjesztetett, a maga részéről kijelentette, hogy a tervezet a maga egészében üdvös, világos és könnyen alkal* Mercantile Law, 7. kiadás 264. sz. (Azonban lásd Sale of Goods Act S. 32.)