Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 18. kötet (92-97. füzet) (Budapest, 1927-1928)

1927 / 92. szám - Nemzetközi kötelmi jog. Államközi egyezmény-tervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjogára vonatkozólag. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet és az International Law Association budapesti fiókjának 1927. január 22-én megtartott ülésében

Iu2 jogügyletek alakja, az exdelicto kötelmek, a házassági jog és házassági vagyon- s egyéb személj'-, családjogi és örökjogi kérdésekben. E szabályozás azért is nevezetes, mert a 27-ik cikkben a visszautalást kifejezetten megengedi. Erre a kérdésre utóbb visszatérek. A francia és az olasz gyakorlat az ügylet megkötése helyének jogát, az angol túlnyomólag a teljesítési hely jogát veszi mérvadónak.* A magyar joggyakorlatban találunk példákat a szerződés megkötési helye, valamint a teljesítés helye jogának alapulvételére nézve.** így a kir. ítélőtábla egy esetben kimondta, hogy «a nemzetközi magánjog újabb irányzata arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy a kötelezettség tartalmát az adós teljesítési helyén érvényes jogszabályok állapítják meg». A Kúria az ítéletet helybenhagyta, de indokolásából az csendül ki, hogy alapjában — a szerződés megkötési helye — jogát tekintené mérvadónak, amely álláspontot a Tábla túlhaladottnak minősít, azonban a jelen esetben attól eltér, mert «nincs adat arra, hogy a szerződő felek, kik a szerződós kötés helyén, mind a ketten külföldiek voltak, az okirat kiállításának helyén érvényben volt törvényt ismerték». A kolozsvári tábla egy magyar és egy román alattvalónak Eomániában kötött ügyleténél az ügyletkötés helyének jogát veszi alapul, a Kúria egy ítélete szerint «a vélelem az, hogy az illető, aki az ügyletet kötötte, ezt nem saját honi, hanem az illető hely törvénye szerint cselekedte*). Mégis a fejlődés irányául meg kell állapítani, hogy az angol-szász és a kontinentális államok többsége a teljesítés helyének joga felé hajlik. A délamerikai államoknak 1888-ban Montevideoban megtartott kongresszusa, amely az egész magán- és büntetőjogot egységesen kodifikálta, s amelynek határozatait az egyes államok szerződésileg elfogadták és törvényerőre emelték, ami a jogegységesítés egyik legnagyobb sikere, a teljesítés helyét fogadta el mérvadónak a kötelmijog ügyletek tekintetében. A harmadik, 1900-ban megtartott hágai magánjogi konLásd Dr. Walker, Ferenczy, Meili vonatkozó munkáit. Ferenczy Nemzetközi Magánjoga nyomán ismertetve.