Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - A kereskedelmi törvény ötven éve a bírói gyakorlatban

10.'! ményeinek beható szabad mérlegelésére ad alkalmat. És így kezelték ezt a jogszabályt a múltban a mi nagy kereskedelmi bíráink. így például az úgynevezett Shylock-perekben, midőn a szerződés betűszerinti kikötése értelmében egyetlen részletfizetésnél előforduló bármily rövid késedelem, még ha az adós részéről nem is forgott fenn rosszhiszeműség, az adós hátrányára aránytalanul nagy veszteséget, esetleg magas öszszegű kötbért hárított volna, a betűszerinti értelmezéstől eltérve, a késedelemnek ily súlyos hatást csak a hitelező jogos vagyoni érdekének életbevágó veszélyeztetése esetében tulajdonítottak. Hasonló irányú volt a döntés a kereskedelmi alkalmazottakkal szemben a munkaadók részéről bizonyos, bár nem nagyjelentőségű mulasztások esetére kikötött magas kötbérek tekintetében. Továbbá a biztosítási ügynökök részérő] a biztosítási ajánlatok kitöltése körül követett, az ajánlatot tevő fél megtévesztésére szolgáló eljárás tekintetében s általában a biztosítási szerződések s a sokszor csapdát felállító kötvényfeltételek értelmezése körül és a végtelenségig felsorolható számtalan más esetben. A cégvalódiság kérdésében is mindenkor a jóhiszeműség és a megtévesztési célzatok megakadályozásának szempontjai vezették a kereskedelmi bíróságokat, midőn a hangzatos s a cégvalódiságot nem fedő vagy a közönség megtévesztésére alkalmas cégtoldatok bejegyzését meg nem engedték. Az üzletátruházások körül tapasztalt visszaélések elhárítására nem volt alkalmas a kereskedelmi törvény i20. S-ának rendelkezése, mely szerint a kereskedelmi üzlet átruházása esetében az üzlet átvevője csak úgy volt felelős a cég addigi kötelezettségeiért, ha azokat magára vállalta. A törvénynek az élet és a bírói gyakorlat által sokszor tapasztalt és a bírói joggyakorlat részéről nem pótolható ezt a hiányát orvosolta az 1908. évi 57. t.-c, mely hatályon kívül helyezve az említett 20. §-t, megállapította a jogutód egyetemleges felelősségét. Nagyon hiányosaknak bizonyultak a kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi segédszemélyzet jogviszonyait szabályozó rendelkezései is. A bírói joggyakorlat itt sokat lendített, midőn jogforrásként segítségül igénybe vette az ipartörvény rendelkezéseit, midőn esetről-esetre megállapította, kik tekint-