Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - A kereskedelmi törvény ötven éve a bírói gyakorlatban

104 hetők fontosabb teendőkkel megbízott segédeknek, midőn analógia juris alapján szabályozta a szerződésszegések következményeit, midőn megállapította, hogy a magasabb képzettséget igénylő szellemi munkával foglalkozó alkalmazottak nem vonhatók az ipartörvény rendelkezései és iparhatósági eljárás alá. Különben is a változott viszonyok által meghaladott s az újabb szociális légkörbe belé nem illő rendelkezéseket újabb törvényhozási intézkedések és újabb rendeletek némileg pótolták, de ezekre itt bővebben ki nem terjeszkedhetem, csupán azt jegyzem meg, hogy a bírói gyakorlatnak e téren is úttörő szerepe volt, amit az erre a matériára vonatkozóan a döntvénytárakban olvasható határozatoknak óriási tömege bizonyít. A kereskedelmi személyzet jogviszonyainak újabb gyökeres törvényhozási szabályozása azonban kétségtelenül szükséges, mert a kereskedelmi törvénynek a mai gazdasági légkörbe nem illő s a régi manchesterizmus és «laissez fairé»> szellemétől áthatott rendelkezéseit a bírói gyakorlat mindenekben nem pótolhatja. A gazdasági életben sok kárt okozó ügynökök s különösen az utazó-ügynökök sokat vitatott jogköre is szabályozást igényel, bár a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900. évi XXV. törvénycikk rendelkezései némileg elejét vették is az ügynökök szédelgéseinek, de ez még mindig nem elégséges, mert a bírói gyakorlat sokszor jött zavarba és nehezen találta meg a helyes megoldást, midőn az ügynökök megtévesztő eljárásával állott szemben s az egyszerű falusi népet vagy általában a kellő jártassággal nem rendelkező közönséget kellett velük szemben megvédeni. A kereskedelmi törvénynek a közkereseti és betéti társaságokra, valamint az alkalmi egyesülésekre vonatkozó rendelkezései a bírói gyakorlatban általában jóknak bizonyultak. Az élet sok érdekes kérdést vetett fel ezen a téren is, de azt hiszem, a gyakorlat azokkal, a kereskedelmi törvény rendelkezéseit alkalmazva, jól megtudott birkózni. Szabályozást igényelne azonban az úgynevezett csendes társaság s a csendes társ jogviszonya, mert az életben ez az alakulat nálunk is többször előfordult és szabályozás hiányában a bírói gyakorlat a kérdés helyes megoldásával sokat vesződött.