Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

89 mely a túlzott kamatkikötésektől legalább a peres és perenkívüli jogsegélyt tagadta meg s melyet valamivel később az uzsoratörvény: az 1883 : XXV. t.-c. egészített ki. Ugyanezen évi XXXI. t.-c. megszüntette a részletügyletből származó visszaéléseket, mely azonban, sajnos, az árurészletügyletre, amelyet a Jogászegylet körében behatóan vitattunk meg, nem terjedt ki. Már a 90-es évek elején hozzáfogtunk a szövetkezeti rész reformjához, midőn a szövetkezetek terén fellépett uzsoráskodás és a hiszékeny közönség megkárosítása a nemes szövetkezeti eszmét annyira kompromittálta, hogy ezt az elfajulást többé nem tűrhettük s ha nem is vihettük a reformot teljesen keresztül, mégis sikerült az 1898 : XXIII. t.-c. és az Országos Központi Hitelszövetkezet felállítása által a szövetkezetek nagyobb részét helyes irányba terelni s a hírhedt koronaszövetkezetek üzelmeit megszüntetni. A törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott több rendelet, nevezetesen a jelenleg érvényben álló 1920. évi 1910. sz. min. rendelet humánusabb módon szabályozta a kereskedelmi segédszemélyzet és magántisztviselők jogviszonyait a K. T. és Ipartörvény túlzott s a főnökök mint rendszerint erősebb felek által kihasználható szerződési szabadságával szemben. Az 1908. évi LVII. t.-c. megváltoztatta a K. T. 20. §-ának az üzletátruházásra vonatkozó rendelkezését, mely szerint az átvevő tetszésétől függött a korábbi tartozások átvállalása, ami igen sokszor a hitelezők megkárosítására vezetett. Végül, hogy egyebeket már ne említsek, nagy változtatás történt a biztosítási jog terén az 1923 : VIII. t.-c. s az ennek alapján kibocsátott 1823. évi 169. sz. rendelet által, mely a biztosító vállalatokat egy külön felügyelőhatóság ellenőrzése alá helyezte s a biztosító vállalatokra vonatkozó közrendészeti szabályokat új alapokra helyezte, melyek nemcsak a biztosítási üzletben tapasztalható visszaélések ellen kellő védelmet nyújtanak a közönségnek, hanem egyúttal az anyagi biztosítási jog reformját is előkészítették. Egyszóval: a törvényhozás és kormány folyton éber figyelemmel kísérte a K. T. hatását a forgalmi életre s kész volt segíteni, amidőn azt tapasztalta, hogy annak rendelkezései akár a közönség, akár magának a kereskedői osztály-