Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

90 nak kárára vannak; egyúttal kiegészítette a K. T.-t ott, ahol az nem intézkedett s a kereskedelem és ipar érdekei megkövetelték, így különösen az ipari tulajdonjog: a szabadalmi és védjegyjog terén s a tisztességtelen verseny ellen legújabban hozott törvénnyel: az 1923: V. t.-cikkel. De ahol a törvényhozás és a kormány nem is segített a K. T. hibáin és hiányain, ott is segített a bírói gyakorlat, mely dicséretére legyen mondva, túltette magát a törvény betűszerinti alkalmazásán, gyakran sietett védelmére a gyengébb feleknek s. lényegesen enyhítette a törvény kategorikus rendelkezéseit, ha azokat a méltányossággal összeegyezőknek nem találta. Erről a mi t. tagtársunk, Bubla Ferenc kúriai tanácselnök úr, aki ennek a bírói gyakorlatnak hosszú ideig irányítója volt, leghivatottabb lesz nyilatkozni. Én csak általánosságban állapítom meg, mily nagy jelentőséggel bírt ez a gyakorlat a mennyi elismeréssel kell adóznunk a kitűnő bírói karnak a K. T. alkalmazása körül. Erre a megbízható és igazságos gyakorlatra s a törvényhozás és kormány esetről-esetre történő gondoskodására bizonyára támaszkodhatunk a jövőben is, s ezzel beérhetjük, be kell érnünk addig, míg a polgári törvénykönyv megalkotásával abban a helyzetben leszünk, hogy a kereskedelmi jogunkat a magánjoggal oly viszonyba hozhatjuk, mely úgy a kereskedői, mint a nemkereskedői osztályokat egyaránt kielégíti. Addig pedig ne sürgessük a K. T. reformját, hanem sürgessük inkább a magánjog codificatióját, mely minden jognak fundamentuma, melyre minden má& törvény, így a K. T. is támaszkodik, s mely nélkül alapos és biztos jogi képzettség nehezen érhető el. Azzal zárom visszapillantásomat a K. T. 50 éves életére, amivel ezelőtt 20 évvel fejeztem be e körben tartott felolvasásomat, hogy «ha a kép, melyet festettem, sok árnyat mutat is, ezzel távolról sem akarom kisebbíteni sem azoknak érdemét, akik a K. T.-t megalkották,, sem, azt a mély és termékeny hatást, melyet a törvény úgy a hazai judikatúrára, mint a jog tudományos mívelésére nálunk gyakorolt)). Bátran állítható, hogy ha a magyar bírói gyakorlat és a hazai elmélet az utolsó évtizedekben európai színvonalra emelkedett: ezt legfőképpen a K. T.-nek köszönhetjük, mely-