Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 16. kötet (87. füzet) (Budapest, 1926)

1926 / 87. szám - Visszapillantás a kereskedelmi törvény 50 évére. Elnöki megnyitó beszéd, tartatott az 1925. december 13-iki Közgyűlésen

87 a hatalmi túlkapások s a kellő ellenőrzés mellőzése a részvénytársaságoknál, mely az engedélyezési rendszer helyett elfogadott, bár magában véve helyes ú. n. normalív rendszer túlenyhe alkalmazása folytán különösen a kisebb részvényesek megrövidítésére vezetett, a biztosítási vállalatok s azok ügynökei részéről tapasztalt insoliditások stb. IV. Nagy igazságtalanság volna mindezeket a kinövéseket és visszaéléseket a K. T. vagy egyedül a kereskedői osztály rovására írni. A tisztességes kereskedelem, melynek alapelve a «hit és bizalom», a «Treu und Glaube», éppúgy szenvedett egyes hiányos vagy hibás rendelkezések miatt; amire nézve csak az üzletátruházásokkal űzött kijátszásokra utalok. S vájjon van-e törvény a világon, mely meg tudja óvni a közönséget saját könnyelműsége, hiszékenysége, nyereségvágya, játékszenvedélye ellen, amelynek éppen az utolsó években annyian áldozatul estek? De mégis érthető, hogy a K. T. nyomán keletkezett méltánytalanságok és elfajulások igen korán vetették fel a revízió gondolatát, a kereskedelmi jog reformjának követelményét. Tápot nyert ez a követelmény éppen Németország példája által, ahol már 1870-ben lényegesen módosították a részvénytársaságokra vonatkozó részt, később pedig mind erősebben megostromolták magának a kereskedelmi jognak a nemkereskedői osztályokra való nagy kiterjesztését, ami aztán tényleg oda vezetett, hogy az 1897-iki új birodalmi kereskedelmi törvény elejtette az ú. n. tárgyilagos kereskedelmi ügyleteket s az egyoldalú kereskedelmi ügyletekre vonatkozó rendelkezés alkalmazását tetemesen megszorította. Ezt a példát nálunk is annál követésreméltóbbnak ítélték, mert ha maga az az ország hagyja el eredeti álláspontját, amelytől azt átvettük s melynek lakossága bizonyára nagyobb kereskedelmi szellemmel van áthatva, mint a mienk: akkor nekünk sem lehet a reform elől elzárkóznunk s tovább is a nemkeresedői osztályokra a kereskedelmi jogot ráerőszakolni s az ebből keletkezett igazságtalanságokat perpetuálni. Am nem vették tekintetbe, hogy a német példa követése nálunk két nagy akadályba ütközik. Az egyik ugyan most már tárgytalanná