Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 13. kötet (78-81. füzet) (Budapest, 1917)

1917 / 78. szám - Két közgyűlési beszéd. Nagy Ferenc elnöki beszédei a Magyar Jogászegylet 1915. évi december hó 12. napján tartott XXXVI. és 1916. évi december hó 3. napján tartott XXXVII. rendes közgyűlésén

8 közi jogban igazolt megtorlást, retorziót sem alkalmazhatjuk megfelelő módon a mi humánus gondolkozásunk mellett. A legnagyobb merénylet, a polgári lakosság jogai, biztonsága, épsége és a humanizmus követelményei ellen azonban mégis csak az, melyet az angolok követtek el azáltal, hogy nemcsak egyes egyéneket, családokat, községeket tettek tönkre, hanem a központi hatalmak egész lakosságát akarták az éhhalálnak kitenni s ezzel minket és szövetségesünket a csúfos megadásra kényszeríteni. Nem rajtuk mult, hogy ez nem sikerült ; semmiesetre nem tartották magukat vissza a legkíméletlenebb eljárástól, a nemzetközi jog legflagránsabb megsértésétől, hogy ezt a célt elérjék. A tengeri hadijog tudvalevőleg még annyira sincs kiépítve, mint a szárazföldi hadijog s utóbbinak az a már említett alapelve, hogy az ellenséges magántulajdont tiszteletben kell tartani, sajnos, a tengeri háborúban még nem tudott érvényesülni, s ha az angolok csak arra szorítkoztak volna, hogy az ellenséges német-osztrák-magyar hajókat s az azokon lévő árúkat elpusztítsák vagy elkobozzák, avagy tényleg keresztülvitt tenger- és hajózár alkalmazásával teljesen elzárják a nyilt tengertől: ez ellen a nemzetközi jog mai állása mellett nem igen lehet kifogást tenni, bármennyire fájlaljuk, hogy az ellenséges fegyvertelen kereskedelmi hajók ugyanazon elbánásban részesülnek, mint a hadihajók. Ámde az angolok nemcsak az ellenséges, hanem a semleges államok kereskedelmét is igyekeztek megakadályozni, ha az a központi hatalmak javára szolgált s e tekintetben már vannak nemzetközileg elismert szabályok, melyeket az angolok nem respektáltak, csakhogy ádáz céljukat elérhessék. Már az 1856. évi párizsi deklaráció kimondja, hogy a semleges lobogó a hadidugárú kivételével az ellenséges rakományt is védi ; hogy a tengerzár (blocade) csak akkor respektálandó, ha az effektív, vagyis az azt kimondó hatalom annak kellő erővel érvényt tud szerezni s hogy kalózhajók "felszerelése és alkalmazása tilos. Még részletesebb intézkedéseket tartalmaz a semleges államok tengerészetének és szabad kereskedelmének védelméről a XIII. hágai egyezmény «a semleges hatalmak jogairól és kötelességeiről tengeri háborúban» ; különösen pedig a hágai béketanácskozmány folytán 1909 február 26-án létrejött londoni deklaráció, mely egyebek közt a hadidugárukat s 8