Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 13. kötet (78-81. füzet) (Budapest, 1917)

1917 / 78. szám - Két közgyűlési beszéd. Nagy Ferenc elnöki beszédei a Magyar Jogászegylet 1915. évi december hó 12. napján tartott XXXVI. és 1916. évi december hó 3. napján tartott XXXVII. rendes közgyűlésén

9 azoknak, valamint az azokat szállító hajóknak lefoglalását és m( gsemmisítését részletesen szabályozza. De habár az utóbbi az angol felsó'ház ellenzése miatt nem ratifikáltatok s azért a kötelező erőt nélkülözi : az angol kormány nemcsak az ebben lefektetett és csak a már általánosan elismert nemzetközi elveket kifejező szabályokat nem tartotta meg, hanem még a párizsi deklaráció és a hágai egyezmények rendelkezésein is túltette magát, amelyeket pedig maga is elfogadott és kötelezőknek elismert. A legnagyobb önkénnyel és brutalitással lépett fel a semleges államok hajói ellen, ha azok a központi hatalmak részére akartak szállítani s nem átalkodott elsőrendű élet- és közszükségleti árúkat, mint gabonát és gyapotot feltétlen hadidugárúnak nyilvánítani, ellentétben azzal a régóta elismert szabállyal, hogy ilyenek csak akkor tekinthetők dugárúknak, ha közvetlenül a hadviselés céljaira szolgálnak. Hogy minő cinizmussal teszik túl magokat az angolok a nemzetközi jog legelemibb szabályain, azt csak nemrég volt alkalmunk ámulattal olvasni a lordok házában elhangzott nyilatkozatokban, többi közt lord Portsmouth felszólalásában, melyben ez a dúsgazdag nemes angol főúr' a legnagyobb fesztelenséggel és ridegséggel kijelenti, hogy «nekik szabadulniok kell a londoni deklaráció egész lomjától, a hágai egyezményektől és hasonló jogászi finomságoktól s egyedül és kizárólag Anglia és szövetségeseinek érdekeit kell minden másnak elébe helyezni)). Valóban gyönyörű példája a jog tiszteletének ez azon nemzet részéről, mely magát mindig a jog, igazság és civilizáció előharcosának tüntette fel s melyre mint utánzandó ideálra, épen mi magyarok mindig csak hódoló tisztelettel és bámulattal tekintettünk! Magától értetődik, hogy Anglia ezen önkényes, erőszakos eljárása csak azért lehetséges, mert azt maguk a semleges államok is kénytelenek tűrni, nem lévén sem erejük, sem hajlandóságuk a túlhatalmas s a tengeren uralkodó óriással kikötni. Ez is a jelen háborúnak egyik gyászlapja: a semlegesek szerepe a hadviselő felekkel szemben! Mit is jelent most már az annyira nagyra tartott és számtalan nemzetközi szabállyal és egyezménnyel biztosított semlegesség? Talán semleges volt Belgium, midőn már a háború kitörése előtt katonai egyezményre lépett Angliával és Franciaországgal s hivatkozhatott-e semlegességére Németország ellen, amelynek 9