Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

21 területét tehát a pénzbeli kártérítés elegendősége, illetve elég­telensége választotta el egymástól, ezt a disztinkciót a szállítási szerzó'dések specifikus területére alkalmazva akként fejezném ki, hogy ha fedezeti vétel, illetve fedezeti eladás lehetséges, •a kártérítés mindig elegendő', de ha fedezeti vétel, illetve el­adás nem lehetséges, úgy a teljesítés kikényszerítése indokolt lehet. A gazdasági lehetetlenség elmélete azonban még nem vált volna feleslegessé, ha honi jogunk szerint is a bíróság határozta volna meg, hogy felperesnek kártérítésre vagy természetbeni telje­sítésre van igénye. A gazdasági lehetetlenségnek ugyanis nemcsak az az egyetlen következménye van gyakorlatunk szerint, hogy a szerződéshez hű fél a szerzó'dés teljesítését nem követelheti, hanem következménye egyben az is, hogy a szerződéshez hű félnek nincsen joga olyan mérvű kártérítést követelni, mint amily kártérítést követelhetne akkor, ha a gazdasági lehetetlen­ség fenn nem forogna. A K. T. 353. §-a szerint a szerződéshez hű félnek joga van, minden körülmények között, -kártérítésképen a szerződéses és piaci ár közötti különbözetre. A K. T. 353. §-a ugyanis egyrészt törvényes és megdönthetetlen vélelmet állít fel, mely szerint a szerződéshez hű félnek legalább is a szerző­déses és piaci ár közötti különbözetnek megfelelő kárt szenve­dett, másrészt a 353. §. megállapítja, hogy erre a minimális kárra a szerződéshez hű félnek feltétlenül joga van. Ha tehát a teljesítési kereset a törvény értelmében ki lett volna zárva, úgy még mindig szükség lett volna a bíróságoknak a gazdasági lehetetlenség fogalmára acélból, hogy a kártérítés mérvét mérsé­keljék. A teljesítésre irányuló követelést a háború következtében beállott és előre nem látott áralakulás méltánytalanná tette, szük­ségszerűség méltánytalanná vált a szerződéses ár és a háborús piac i ár közötti teljes különbözet megtérítésére irányuló követelés is. A kártérítés kérdésében ismét lényeges eltérés van a kontinen­tális és az angol-amerikai jog között. Eltérőleg ugyanis a K. T 353. §-tól, az angol tv. vélelmezi, hogy a szerződéshez hű félnek­kára egyenlő a szerződéses és piaci ár közötti különbözettel, ezen vélelemmel szemben azonban nemcsak a károsult igazol­hatja, hogy kára nagyobb volt, hanem a másik fél igazolhatja, hogy károsult kára kisebb volt. Eltérőleg továbbá a K. T. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom