Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

22 353. §-ától a szerződéshez hű félnek nincsen feltétlenül joga a vélelmezett kár megtérítését követelni, hanem az 51. § 2. alpontja szerint a szerződéshez hű fél annak a veszteségnek megtérítését követelheti, mely veszteség a szerződésszegésnek a dolog rendszerinti menetét feltételezve, egyenes és természetes következményeként állott be. Szóval az angol tv. értelmében követelheti a szerződéshez hű fél, a Polg. Tkv. javaslat nyelvén beszélve,, a rendes kárt, a rendkívüli kárra ellenben vagyis arra a kárra, mely valamely előre nem látható körülmény vétlen körre hatásából állott elő, joga nincs. A szerződéshez hű fél nem volna tehát az angol trv. uralma alatt jogosítva a szerződéses ár és a háborús piaci ár közötti teljes különbözetet követelni, mert ez a különbözet részben a háborúnak, tehát előre nem látott vétlen körülménynek a következménye. Hanem a szerződéshez hű fél csak a szerződéses ár és azon ár közötti különbözetet volna jogosítva követelni, amely ár a háború közbenjötte nélkül is kialakult volna. Az angol bírónak a gazdasági lehetetlenség elméletére szüksége nincsen, mert a kártérítés mérvét ezen elmélet nélkül is a magánjogi elvek szerint jogellenes cselekmények következtében rendesen megítélhető kár mértékére leszállíthatja. Igen érdekes, hogy a gazdasági lehetetlenség esetében, a szegedi kir. Tábla szerint, a szerződéshez hű félnek joga van ahhoz a vagyoni térítéshez, amelyhez a szerződés teljesítése által a háború bekövetkezte nélkül jutott volna, vagyis a kereskedelmi forgalomban várható, ahhoz a nyereséghez tarthat igényt, amelyhez a szerződés teljesítése által a háború bekövetkezte nélkül jutott volna, vagyis a kereskedelmi forgalomban várható, ahhoz a rendszerinti haszonhoz, melyet a jelzett árúknak normális viszonyok között eszközölt eladásával elért volna.1 A szegedi tábla szerint tehát a gazdasági lehetetlenség esetéhez a szerződéshez hű félnek csak a rendkívüli kárra nincsen igénye, hanem igénye van a rendes kárnak megtérítését követelni. Eendes kárnak mondván azt a kárt, melyet a 1 Hiteljogi Dtv. IX. 213. J. 1 Hiteljogi Dtv. VIII. k. 273. 1. 1 Hiteljogi Dtv. VIII. k. 313. 1. 22