Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Letét. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

8 dolgot nem akarja vagy nem tudja visszaszolgáltatni, továbbá ha a letevő a letétbe helyezett dolgot nem veszi vissza. Az első esetre vonatkozólag ki kellene mondani, hogy a letevő követelheti a letétbe helyezett ingó dolog kiszolgáltatását, vagy pedig teljes kártérítést. Az utóbbi esetre vonatkozólag pedig, hogy a letéteményes az őrizetbe vett dolgot birói letétbe helyezheti s esetleg elárvereztetheti s mind a két esetben a negativ interessé megtérítését kérheti. A letéti szerződés egy olyan szerződés, amely kizárólag a letevő érdekében köttetik, amely kizárólag a letevő érdekeit van hivatva szolgálni s épen ezért a letéteményes kizárólag a letevő érdekeit mozdítja elő azáltal, hogy a dolgot őrzi. A letéti szerződés lényege ugyanis abban áll, hogy a letéteményesnek a dolgot őriznie kell. A szerződés tartalma kizárólag az őrizet, ennélfogva a letéteményesnek a letétbe vett dolgot a saját céljaira felhasználni, vagyis azt használni nem szabad. Abban az esetben ugyanis, ha a letéteményes a letétbe vett dolgot használja, az megszűnik kizárólag a letevő érdekében kötött szerződés lenni s ez esetben a szerződés már többé nem letéti szerződés, hanem vagy kölcsön, vagy haszonkölcsön, vagy bérleti szerződés. A Tervezet mindazonáltal ezen szigorú, de egyedül helyes jogi elveket a maguk teljességében nem juttatja kifejezésre, hanem csakis azt mondja ki, hogy a letéteményesnek a letétbe vett dolgot a letevő engedélye nélkül használnia nem szabad. Ebből pedig az következik, hogy a letéteményesnek a letevő engedélyével szabad a letétbe vett dolgot használnia. A Tervezet ezen tételéből pedig ismét az következik, hogy a letéti szerződés nemcsak a letevő, hanem egyúttal a letéteményes érdekében is köthető. A Tervezetnek ez az álláspontja nem helyes, mert ellenkezik a letéti szerződés lényegével, s a letéti szerződést összezavarja a kölcsön, a haszonkölcsön és a bérleti szerződéssel; ennélfogva az 1100. §. 2. mondata módosítandó volna, még pedig ilykép : A letéteményesnek a letétbe vett dolgot használnia nem szabad». A letéteményes köteles az őrizetbe vett dolgot meg8