Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 10. kötet (63-68. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 63-66. szám - Letét. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 4. füzet. Kötelmi jog. 2. rész.]

9 Őrizni, még pedig ha a szerződés e tekintetben intézkedik, az abban megállapított módon. Mindazonáltal előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek szükségessé teszik, hogy a letéteményes az őrzésnek a szerződésben megállapított módjától eltérjen s a körülményeknek megfelelően más őrzési módot alkalmazzon. Erről azonban mihelyt csak lehetséges, a letevőt értesítenie kell s abban az esetben, ha a halasztás nem jár veszéllyel, köteles a letevő rendelkezését megvárni s azokhoz alkalmazkodni. Abban az esetben pedig, ha a halasztás veszéllyel jár, a letéteményes az őrzés megállapított módjától eltérhet anélkül, hogy a letevő rendelkezéseit megvárná. A letevő rendelkezésének beérkezte után azonban ehhez feltétlenül alkalmazkodni köteles, még abban az esetben is, ha a letevő rendelkezése a letétbe vett dologra esetleg veszélyes vagy káros volna. Az 1101. §. nem egészen világos. Az említett §. 2. mondata módosítandó volna, még pedig következőkép : (iKöteles azonban a letevőt ebbeli szándékáról haladéktalanul értesíteni és amennyiben a halasztás nem jár veszéllyel, köteles annak rendelkezését megvárni. A letéteményes a letevő rendelkezését minden körülmények közt követni tartozik.* A letéti szerződés a legtöbb esetben bizalom kérdése ; ennélfogva a letevőnek nem mindegy, hogy ki őrzi azt a dolgot, amelyet ő letétbe helyezett, a letéteményes tehát az őrizetet személyesen kell, hogy gyakorolja s nem áll jogában a letétbe vett dolgot őrizet végett másnak átadni. Ez magából a dolog természetéből következik. A szerződés természetesen ezzel ellenkező megállapodást tartalmazhat, mely esetben a szerződés tartalma az irányadó. Ez volt a római jog álláspontja s ezt az elvet a Tervezet nagyon helyesen szintén kifejezésre juttatja. Az 1102. §. 1. mondata helyes, mindazonáltal kissé kiegészítendőnek vélem, s az említett mondat ekként volna szövegezendő : «A letéteményes kétség esetében vagy ellenkező megállapodás hiányában nincs jogosítva arra, hogy az őrizetére bízott dolgot harmadik személynek adja át letétül.» 9