Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

7 a legtágabb fogalmak közül való, amelyek egyáltalán konstruálhatok. Az előmunkálatok igazolják, hogy a T. szerkesztői a «személyiségi) szónak, illetve a «személyiségi jogok» fogalmának tényleg oly széleskörű jelentőséget tulajdonítottak, hogy abba az erkölcsi javak mind beleesnek. Ámde a törvény alkalmazásánál a szavakat és különösen az új fogalmakat a közönség és a bíróság tölti ki tartalommal mindannyiszor, valahányszor a törvényhozó csak üres kereteket ad. A «személyiség)) kifejezés pedig ebben az esetben valóban csak ilyen üres keret, mert a személyiség fogalmát még az elméleti tudomány sem építette ki annyira, hogy annak köre szorosan körülhatároltnak, e fogalom deíiniciója megállapodottnak volna tekinthető. A T. szerkesztői az I. T. oltalmi körét kiszélesíteni kívánták s e végből két alternatíva közül választottak : vagy szaporítani az egyes nevszerint megnevezett személyiségi jogok számát és azok sorába újakat felvenni (pl. hitel, munkaerő), vagy az egyes személyiségi jogok felsorolása helyett egy általánosító és összefoglaló tágkörű kifejezést alkalmazni. így keletkezett a 22. § szövege, amely általában a személyiséget védi: a szerkesztő bizottság elejtette a taxácio további kiszélesítését és ehelyett a személyiségnek, mint egységes jogi kategóriának a védelmét statuálta. Kétségtelen, hogy egy tágkörű általánosító kifejezés a legkimerítőbb taxációnál is tartalmasabb, de a jelen esetben megközelítőleg kimerítő taxációt nyújtani nem is volnánk képesek. Elméletileg tehát helyesen járunk el, ha az esetek felsorolása helyett általános kitételt választunk. Véleményünk szerint azonban gyakorlatilag másképen áll a dolog. Ugyanis az elmélet felfogása maga sem egységes abban a kérdésben, hogy a személyiség miféle emanációi esnek a «személyiségi) elnevezés alá tartozó jogi kategória fogalmi körébe s így már az elméleti téren is igen széles a latitude ebben a tekintetben. A tervezet vonatkozó intézkedése alapján kifejlődő gyakorlattól pedig határozottan liberális irány kevésbé várható, mint amennyire az elméleti alapon lehetséges volna. Az eszmei javaknak a szerepe a jogélet terén nálunk még 7