Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

27 rendes üzleti viszonyok mellett jelentékeny megtakarítást jeientó 5%-os Késedelmi kamatokat s ezzel tökéletesen helyreállítja a sértett jogrendet úgy, hogy azon a legcsekélyebb repedés sem látszik. Ezt a jogállapotot perpetuálja a T. 1459. §-a, amidőn szószerinti szövegében változatlanul átvéve az I. T. 1078. Jvának rendelkezését, a kötelemszegést enyhébb elbírálás alá veszi, mint egyéb jogsértő cselekményeket s a puszta nemteljesítést tekintet nélkül a subjectiv célzatra, quasi elvileg kivonja a tiltott cselekmények kategóriája alól. Minthogy a kötelemben álló alany magatartásáról az 1459. §. tüzetes rendelkezést tartalmaz, sem az 1458. §. általános rendelkezése, sem a T. egyéb részeiben foglalt jogszabályok nem nyújtanak segédkezet ahhoz, hogy a puszta kötelemszegés a subjectiv dolus és az objectiv károsítás alapján tiltott cselekménynek minősíttessék. Miként a minden mesterkéltség nélküli példa mutatja, az ember személyi és vagyoni javai ellen a legsúlyosabb és a legvégzetesebb támadások intézhetők kötelemszegés segélyével, amelyekkel szemben a T. szerkesztői bizonyára nem kívántak elvileg salvus conductust biztosítani. Erre vall a T. 885. §-ának rendelkezése, amely szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elkövetett «kötelességsértés)) esetében beálló kártérítésről (vagyoni és nem vagyoni kár megtérítéséről) rendelkezik és nyilván a kötelemszegés esetét általában tartja szem előtt, nem pedig azt az egészen ritka kivételszámba menő esetet, amikor a kötelem megszegése önmagában is jogellenes cselekmény. Ugy látszik, ezek szerint, hogy a szövegben nem az intenció, hanem csupán az egymással vonatkozásban álló rendelkezések összhangja az, ami hiányzik. A kötelem keletkeztetése a T. rendszere szerint a tiltott cselekmények c. fejezet feladata, míg a «kártérítés*) c. fejezet csakis a létrejött kötelem mérvét írja körül (« . . . aki . . . kártérítésre van kötelezve . . .») következőleg a 885. §. alkalmazásánál az 1 J;59. vj. által megszabott keretek irányadók s így ezt a szakaszt kell megfelelően átszövegezni, hogy az Indokolás idézett részéből kiolvasható intenció tényleg megvalósíttassék. Amit a 885. ^-ra nézve mondottunk, áll a T. 882. §. 27