Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

mény számba csak akkor megy, ha a cselekmény «a kötelmi viszonyra való tekintet nélkül is jogellenes)). Azt hisszük, hogy ez a tétel alapjában téves. A kötelem megsértése a legszigorúbb elbírálás alá eshető cselekmény jellegével bírhat oly esetekben is, amikor az önmagában (a kötelemre való tekintet nélkül) egyáltalán nem jogellenes. így teljesíteni csak az tartozik, aki kötelmi viszonyban van; a puszta nem teljesítés tehát oly egyén részéről, aki nincsen kötelezve, semmi esetre sem lehet jogellenes. S mégis ha valaki csak azért nem fizeti meg esedékes tartozását, mert tudomása van arról, hogy ellenfele arra bizton számít a saját kötelezettségeinek teljesíthetése végett és tudja azt is, hogy ellenfelét a pontos fizetés elmulasztása az anyagi tönk szélére juttatja: nyilván tisztességtelenül jár el s esetleg helyre nem hozható kárt okoz, de az 1459. §. szerint egyáltalán nem eshetik a «tiltott cselekmény" elkövetőjének tekintete alá. Lássunk egy egyszerű gyakorlati esetet. Egy haszonbérlő gazdálkodó eladja termését és kiköti, hogy a vevő bizonyos fix napokra szóló részletekben teljesítse a fizetési (v. előlegezési) részleteket. Minthogy tőkeerős nagy gabonacéggel áll szemben, különleges biztosítékot (váltó stb.) nem köt ki. A gabonakereskedő cég tudja, hogy az eladó haszonbérleti szerződése szerint bármely haszonbér-részlet pontos fizetésének elmulasztása az ingatlantulajdonost feljogosítja a szerződés azonnali felbontására. Megalkuszik a tulajdonossal, mondjuk, az eddiginél magasabb haszonbéri összegben, a maga részéről nem teljesíti a gazdának járó fizetéseket, a gazda nem képes haszonbért fizetni, beáll a jogvesztés; a jóhiszemű gazdát kimozdítják a haszonbérletből és megrontója ül a helyébe, ugyanaz, aki exisztenciájából ilyen lelketlen, de biztos módon kiforgatta. Mai jogunk szerint az osztó igazság ebben az esetben úgy fest, hogy a gazda, ki előrelátás és körültekintés tekintetében sem követett el mulasztást, hanem egyszerűen egyenlő szigorúnak vélte a saját fizetési kötelezettségét adósa kötelezettségével, vagyoni és kereseti viszonyainak tisztességtelen feldulásáért semmiféle kárpótlásra vagy elégtételre igényt nem támaszthat; a gabona-cég ellenlen megfizeti a