Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

1\ nyújtson, quasi meg nem történtté tegye azt, aminek a jog szempontjából nem volt szabad megtörténnie. A szenvedett vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése, ha a tételes parancs és az annak megszegésével járó jogkövetkezmények között a kapcsolat megfelelően helyreállíttatik, kétségtelenül alkalmas a bántalmaknak sok esetben bizonyos mérvben való reparálására. Minthogy azonban tudjuk, hogy az ily természetű sérelmek pénzzel gyakran csak igen tökéletlenül kompenzálhatok, de a törvényhozó intenciója magasabb ethikai tekintetekből nem is irányulhat arra, hogy az erkölcsi és a szellemi javaknak aprópénzre való felválthatása drasztikus módon nyerjen törvényes szankciót (1. I. T. indokolás III. kötet 357. lap), keresni kell a jóvátételnek, a szenvedett sérelemért való kárpótlásnak más módjait is. Egyfelől, hogy ezáltal a sértettnek alkalom adassék az elégtétel nemei között való választásra és hogy így az in integrum restituciót minél teljesebbé tegyük, de másfelől annak a magasabb eihikai felfogásnak a kedvéért is, amelyre a kódexnek e matéria kezelésénél emelkednie kell. Az I. T. a 93. vj-ban a bíróság belátására bízta annak elrendelését, hogy az ítélet a kötelezett költségén közzététessék. A reparálásnak B^"aTnéme, jogunk legkülönbözőbb ágaiban már régóta meghonosodott, praktikusnak és úgy az elégtétel, mint a megtorlás szempontjából a tettesre és a sértettre nézve egyaránt hatékonynak bizonyult: megfoghatatlan, hogy a II. T. ezt miért mellőzte? A 93. §. szövegezése különben megszorítólag s egyben kiterjesztőleg is módosítandó volna. Ha a sérelem a nyilvánosság tudomására jutott, a közzététel marasztalás esetén — nézetünk szerint a sértett kérelmére feltétlenül elrendelendő, kivéve, ha az eset körülményei szerint ez a méltányosság ellen való volna. A bíróság szabad belátására csakis a nyilvánosságra nem jutott esetek volnának bizandók. A sértett szabad választására kellene bízni azt, hogy az ítéletnek csupán rendelkező részét, avagy indokolását is közzé kívánja tétetni, mert tekintettel a kérdésbe jöhető érdekek rendkívül szubtilis voltára, a sértettnek nagy érdeke fűződhet ahhoz, hogy az eset minden részlete ne jusson a 21