Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)
1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]
22 legszélesebb nyilvánosság tudomására, vagy ne foglalkoztassa újból a közönséget és ne szakgasson fel újra olyan sebeket, amelyeket az idő esetleg már beheggesztett, az Ítélet pedig meggyógyítani s nem újból feltépni van hivatva. Viszont fontos lehet a sértettre nézve, hogy a rajta esett sérelem, amely egykor a nyilvánosságot foglalkoztatta, ugyancsak a nyilvánosság előtt közelebbi részletezés nélkül jogellenesnek és alaptalannak bélyegeztessék. Azt hisszük, hogy a hírlapi közzététel mint szankció az esetek nem csekély részében minden további igény aktuálitását tárgytalanná fogja tenni, mert a sértett ebben gyakran az elérhető teljes elégtételt fogja találni s többre fogja tartani, mint a pénzbeli kártérítést (elégtételt). A perek ökonómiája szempontjából is előnyös lesz, ha a közzétételben álló szankcióval a pénzbeli kártérítés körül kifejlődő gyakran hosszadalmas és körülményes pereskedést legalább oly esetekben mellőzhetővé tesszük, amelyekben az elégtételnek más neme jobb szolgálatot tesz. A hírlapi közzétételre vonatkozó rendelkezés szövegezésénél figyelni kell a szabatosság követelményeire, mert a jelenlegi gyakorlat írott törvénybe foglalt irányítás hiányában a közzététel foganatosítása körül önkényes és ingadozó. A közzététel felvételére rendelt lapnak, a közlemény betűtípusának, elhelyezésének, költségének stb. megállapítása kifejezetten a birói intézkedés tárgyává teendő, mert ezek a tulajdonképpen eljárási kérdések a perrendtartásban egyáltalán nem szabályoztálnak, de ajánlatos is, hogy a biró e tekintetben az eset körülményeihez alkalmazkodjék s ne legyen általános s ezért merev szabályokhoz kötve. Az in integrum restitució megvalósítására az itélet hírlapi közzétételén kívül más eszközöket is kívánunk javaslatba hozni. Kétségtelen, hogy az immateriális javakon ejtett sérelem a szó igaz értelmében meg nem reparálható, mert hiszen a sérelem lélektani természetű, külső tényezőknek lélektani behatása pedig túlságosan komplikált és sokkal szűkebb határok között mozog, semhogy peres eljárás tárgyává volna tehető. Ámde ebből nem következik, hogy a külvilág eszközei2_>