Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

20 jogi stb. jogszabályaink mintájára adassék meg a perbíróságnak a jog arra, hogy a sértett kérelmére — ahol a fennforgó összes ténykörülmények méltatása és különösen a felekre hárulható, helyre nem hozható joghátrányokra való tekintet ezt megköveteli — az előbbi állapot helyreállítása, a háborítás megszüntetése vagy ismétlésének megakadályozása végett a célnak megfelelő ú. n. előzetes intézkedéseket elrendelhesse s az eset körülményei szerint az egyik vagy a másik fél által leteendő biztosítéktól feltételezetten foganatosíttathassa. Az előzetes intézkedéseket tartalmazó határozatban vagy az ítéletben meghatározott tilalom betartását elsősorban pénzbírsággal, ennek sikertelensége esetén csak karhatalommal, esetleg fokozatosan súlyosbítható szabadságvesztés-büntetéssel lehet kikényszeríteni. A végrehajtás körébe tartozó intézkedések a végrehajtási eljárás szabályai szerint perenkívüli eljárás során rendelendők el és foganatosítandók. Előzetes intézkedések helytfoghatása hiányában minden más jogsegély sok esetben illuzóriussá, sőt gyakran nevetségessé fog válni; ez a jogeszköz tehát a szóbanforgó speciális jogmatéria terén nélkülözhetetlen. Egy példával fogjuk ezt ad oculos demonstrálni. Egy elbocsátott banktisztviselő a város utcáin járó reklámkocsikon, a lapok hirdetési rovatában vagy a «mozgó»-színházban pl. egy képsorozatot tesz közzé ezzel a címmel: «a betevők ostroma az X-kerületi takarókpénztár ellen», holott a kérdéses intézetet egyáltalán nem támadták meg a betevők. Szánalmas az a jogsegély, amely ilyen helyzetben «a háborítás megszüntetése iránti kereset* megindíthatásában és esetleg évekig tartó per befejeztével kibocsátandó tilalomban áll. holott a betevők talán már egy óra múlva tényleg megtámadják az intézetet s annak bukását okozhatják. Megengedjük, hogy ilyen esetben sikerülni fog a rendőrség közbelépését kikérni, de az is bizonyos, hogy a rendőri beavatkozásra nincsen más jogcím, mint a törvényes oltalom teljes hiánya ! b) Szükséges továbbá, hogy elvileg megadassák az igény az előbbi állapot helyreállítására. Minden sérelemmel szemben az a jogrend legelemibb feladata, hogy amennyire a jog eszközeivel egyáltalán lehetséges — in integrum restituciót 20