Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)
1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]
19 károsult nem vagyoni káráért megfelelő pénzbeli kártérítés (elégtétel)" fizetésére való kötelezettség körülírásánál csakis a (itiltott cselekmény» és «kötelességsértés» esetét tartja szem előtt, már pedig a 22. §. sem tilalmat, sem kötelességet kifejezetten meg nem állapít s így — annak szószerinti értelmét tekintve — a személyiség megsértése sem a tiltott cselekmény, sem a kötelességsértés tekintete alá nem eshetnék. Ki kell mondanunk a személyiségre vonatkozó fejezet keretében expressis verbis azt, hogy tiltott cselekményt követ el az, aki mást személyiségében vagy a fentebb tárgyalt személyiségi jogaiban jogtalanul megsért vagy jogtalanul másként háborít, úgyszintén az is, aki valakit fentebb ösmertetett erkölcsi és szellemi javaiban jogtalanul károsít. A törvény tilalma ellenére elkövetett sérelem jogkövetkezményei tekintetében az I. T. 92. §-ának módjára utalhatunk a kártérítési szakaszokra. A T. 22. §-ában a sértett javára biztosított igények egyébként sem kielégítők. Az említett törvényszakaszra alapítható kereset kettős irányú. Vagy azt igényelheti a sértett, hogy ellenfele arra köteleztessék, mikép szüntesse meg a háborítást, vagy pedig azt igényelheti, hogy tiltassák el a bekövetkezhető háborítástól. Ámde addig, míg a hosszú tartamú per eldől, a sérelmes állapot változatlanul fennmaradhat, illetve a tilalom kibocsátása iránt folyó per ellenére beállhat. Sőt mi több arról sincsen gondoskodás, hogy a már meghozott Ítélet parancsa valóra váljék, mert hiszen a háboritás fizikai lehetősége a jogsérelmet megállapító és a tilalmat dekrétáló Ítélet ellenére is megmarad, a tettes sértő magatartását a jogkövetkezmények ellenére is folytathatja vagy újra kezdheti. Ez a veszély pedig már nemcsak a sértettet, hanem a bíróság tekintélyét és a jogrend erejébe vetett hitet s ezzel a jogszolgáltatás komolyságát is közelről érinti. A személyiség ellen intézett támadások sajátlagos természetére való tekintettel szükségesnek tartjuk a következőket : a) A szabadalmi védjegy — mintaoltalmi, szerzői 19 2*