Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

16 ségű új szellemi produktumokat, pl. új rendszereket és módszereket a termelés, a fogyasztás, a szervezés, a tanítás, az ellenőrzés stb. terén, amelyek egyáltalán nem vonhatók a «találmány* fogalma alá s mégis az azokra vonatkozó szellemi tulajdon minden tisztességes érzésű ember felfogása szerint igényt tarthat a törvény oltalmára. A mintaoltalom jogforrását jelenleg egy miniszteri rendelet képezi, amely rendszerileg nem képez kiépített egészet és amelyben ezek a kérdések érintve sincsenek. Ennek a szakjognak a reformja a szóban forgó materiát bizonyára a szabadalmi törvény imént ismertetett elveinek analógiája szerint fogja szabályozni. A védjegyoltalom tárgyát tulajdonképen csakis a bejegyzett védjegy képezi, minthogy azonban a védjegynovella 4. §-a közvetve annak biztosítja a védjegy bejegyeztetésére vonatkozó igényt, aki a védjegyet először tette árújával kapcsolatban szélesebb körben ösmertté, közvetve a be nem jegyzett védjegyet is oltalomban részesíti. A bejegyzett védjegy tehát jogtárgy, a be nem jegyzett védjegyhez fűződő érdek pedig joggal minősíthető «jogvédte érdek»-nek. Szerzői jogunk már a törvény szavai szerint is, de különösen a retrográd szellemű gyakorlat erejénél fogva csakis a gyakorlati életcélok és a gazdasági élet körén kívül eső elmeművek, illetve művészi alkotások számára biztosít oltalmat. Drágán megfizetett és talán elég drágán meg sem fizethető oly írói vagy művészi szerzemények (üzleti körlevelek, prospektusok és hirdetmények szövege s ábrái stb.), amelyek nem abstrakt célt szolgálnak, jelenleg — pusztán rendeltetésükre való tekintettel, mintha bizony bűn volna az írói vagy a művészi tehetséget gazdasági érdekkörben foglalkoztatni! ki vannak taszítva az oltalom köréből. Hasonló a sorsa az építészet és az iparművészet körébe tartozó alkotásoknak is. De a «szakjogok» takarója nemcsak azért rövid az emberi szellem termekei számára, mert az egyes törvényeknek speciális feladatukra való tekintettel is szűkre szabott tárgyi köréből a szellemi termékek jelentékeny része kimaradt, ha16