Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

15 polgári törvénykönyvből kell megállapítani: oly érdek tehát amely a törvénykönyvben (vagy más jogforrásban) közvetve vagy közvetlenül megnevezve ós oltalom tárgyául minősítve nincsen, nem tekinthető «jogvédte» érdeknek és nem eshetik az erre vonatkozó rendelkezések alá. A T.-nek idevonatkozó intézkedése tehát tulajdonképen nem mond mást, mint azt, hogy : aki oly érdeket sért meg, amelyet a törvény oltalom alá helyezett, kártérítéssel tartozik. Ez a tétel — így, amint van — egyszerű szankcióját, nem kiterjesztéséi képezi azoknak az oltalmi szabályoknak, amelyek magában a magánjogi kódexben (ós az irott jog egyéb forrásaiban) az anyagi és eszmei javakat jogtárgyakká avatják. A fennálló oltalmi kör ezzel a rendelkezéssel egyáltalán nem tágul, hanem csak <'minősül». Például a bejelentett találmányra megadott szabadalom a szabadalmi törvényben körülírt oltalomban részesül; a szabadalom több a jogvédte érdeknél, ez már jogosítvány, amely a törvényes oltalom igénybevehetése szempontjából egy tekintet alá esik pl. a tulajdonjoggal, a zálogjoggal vagy a kötelmi követelési joggal. A szabadalmazásra még be nem jelentett találmányhoz fűződő érdek még nem jogosítvány, de kétségtelenül jogvédte érdek, mert a szabadalmi törvény 5. ^-a szerint a szabadalom a feltalálót, vagyis a találmány létrehozóját illeti meg; a találmányhoz fűződő érdeken ejtett sérelem tehát oly igényjogosultságot sért, amelynek a törvény bizonyos alakiságok betöltése után oltalmat biztosít, vagyis az ahhoz való érdeket is védi. A laboratóriumi kísérletezés alatt álló, még ki nem forrott találmányhoz fűződő érdeket azonban a törvény már nem védi. A műszaki szellemi alkotásoknak egy nagyjelentőségű csoportja már tárgyánál fogva kívül esik a szabadalmi jogrendszer keretein. A törvény 1. §-a szerint ugyanis csakis az «iparilag értékesíthető*) találmány szabadalmazható és ennélfogva csakis az ilyen találmány képezi a szabadalmi jogintézmény tárgyát. Következőleg nemcsak a tisztán elméleti kutatásnak minden ága, hanem az ilyen kutatásnak minden eredménye is kiszorul a tételes jog védelme alól. Ösmerünk elméletileg, de gyakorlatilag is nagyjelentő15