Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 7. kötet (49-55. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 49. szám - A polgári törvénykönyv tervezete. [Előadások] a Magyar Jogászegylet 1913. évi május hó 25. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki megnyitó és záróbeszédeivel

Dr. Thirring Lajos kir. kúriai bíró: Tisztelt teljes-ülés! Midőn a magyar polgári törvénykönyv tervezetének most megjelent II. szövegét a tisztelt teljes-ülésnek ismertető előadás keretében bemutatni készülök, előre számot kell vetnem azzal, hogy ez az ismertetés, már csak a rendelkezésemre álló idő korlátolt volta miatt is, csak nagyon általános és töredékes lehet. Ne méltóztassanak tehát tőlem ezúttal behatóbb tanulmányt várni; ismertetésem alig fog kiterjedhetni egyébre, mint hogy általánosságban jellemezzem azt a viszonyt, amelyben az új szöveg a régihez áll, hogy megérintsem azokat a főbb szempontokat, amelyek a szerkesztő-bizottságot vezették és hogy kiemeljek egyes lényegesebb és általánosabb érdekű kérdéseket, amelyekben a II. T. az elsőtől eltér. A bizottság nem törekedett arra, amint hogy megbizása sem volt rá, hogy az I. T. elvi alapjainak megbolygatásával merőben új tervezetet szerkesszen, hanem azon volt, hogy az I. T.-re vonatkozó kritikai anyag gondos figyelembevételével és felhasználásával ezt a tervezetet tőle telhetően tökéletesítse, hiányait pótolja, rendelkezéseit technikailag szabatosabbakká tegye. Nem zárkózott ugyan el lényegesebb változtatásoktól sem, ahol a változtatást szükségesnek vélte ; de az eltérés itt is többnyire inkább a kivitelben, mint az alapeszmében van. A szerkesztés módját illetőleg a bizottság megtartotta az első szövegben túlnyomóan követett azt a módszert, mely a túlságos tömörség és a túlságos kazuisztika között középútat keres. Elméletileg sok szólhat a kodifikációnak oly módja mellett, mely az intézményeket csak nagy vonásokban, csak alapvető elveikben szabályozza és az összes rész11