Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 6. kötet (41-48. füzet) (Budapest, 1913)
1913 / 41. szám - A jogismerés kötelessége. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi dec. hó 16-án tartott teljes ülésében. Berger Miksa és Márkus Dezső felszólalásaival
16 államakban, a hol a népnek módja van a törvényhozásra befolyni, ezt a körülményt észre lehet venni a törvényekben.* A nép megtanulja ismerni a törvényt, a melynek alkotásához maga is hozzájárul, mint a villámhárító-készítő megtanulja, hogy a villámcsapás nem istennyila. B) A jogtudomány <:n törvény. A törvény kifejezi az illető állam uralkodó osztálya megbizottjainak a véleményét. A birói itélet e véleménynek az egyes esetekre való alkalmazása. Az uralkodó osztály tehát megköveteli a bírótól, hogy a törvényhez tartsa magát, s nem engedi meg, hogy a biró az itéleshozás czéljából kutassa azt, hogy mit követelnek a társadalmi viszonyok és gazdasági követelmények. Az a körülmény, hogy a jog társadalmi jelenség, s hogy tehát a jogra is állanak a társadalomtudomány elvei, közönyös a jogtudományban uralkodó felfogás szempontjából, mert e szerint a jog alkalmazásánál csak azt kérdhetni, hogy mi a törvényhozó s nem azt, hogy mi a biró véleménye. A mikor a törvény hallgat, kutatni kell, hogy mit mondott volna. A biró ezek szerint csak arra szorítkozhatik, hogy megállapítsa, mi a törvény s mi az ebből folyó konkrét kötelesség, ha nincs törvény, akkor azt, hogy mi volna a törvény. Annak a jogtudománynak, mely a biró tudománya, tehát mindig csak a logikai fogások maradnak, a melyben a logikai fin. torgatások és csavarások : a kabalák melyre a be nem avatottak szent félelemmel tekintenek, mint a babona más misztériumaira, a melyektől való félelem azonban sokkal indokoltabb, mint a babona más fajától. A «jogtudomány» felkent augurjai az átok ezer faját szórják arra a vakmerőre, a ki ország-világ előtt megmondja, hogy a mai jogtudomány annyi eredményre juthat, ahányféle az érdek. E támadások némely augurnak szemét megnyitották s így némelyek hamai felkaptak néhány jelszót, a milyen : a iogász a társadalmi élet szakértője; a társadalom törvényszerűségei, az életjelenségei a törvény rendelkezéseinek szerves kiegészítői. A törvényt a forgalmi szokások, az élet fel* Kunz: i. m. 68. s 69. 1., hol e miatt aggodalmát fejezi ki. 16