Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 6. kötet (41-48. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 41. szám - A jogismerés kötelessége. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi dec. hó 16-án tartott teljes ülésében. Berger Miksa és Márkus Dezső felszólalásaival

9 II. A) A jogismeret kötelessége. A jogismerés kötelességét a kezdetleges jogélet megerősítette, mert kezdetleges viszonyok közt az egymás viszonyainak ismerete s a parancsoló államfő szándékainak ismerete magától értetődő. A görög s római államélet berendezkedése mellett fejlettebb viszonyok közt is természetes, hogy sok polgár, de csak a polgár s nem a nép ismerte az állam törvényeit. Puchta (Das Gewohnljeitsrecht 1828—1837 Erlangen) s minden követője, valamint Savigny (System des heutigen Eömischen Kechts és Yom Beruf unserer Zeit für Gesetzgebung u. Bechtswissenschaft 1814) s a történelmi iskola előtt ilyen görög-római jogélet lebegett, a mikor a szokásjogot a nép jogi meggyőződésére vezették vissza. E szerint a jog forrása mindig a népszellem, ez pedig vagy a gyakorlatban, vagy a törvényben jut kifejezésre. A mindig együttlevő, rendelkező s bíráskodó populus akaratának s. meggyőződésének mikénti megnyilvánulása közönyös. A nép ezek szerint törvényben vagy birói Ítéletben fejezi ki akaratát. E felfogásnak egy nagy hibája van azonban s ez az, hogy a nép a maga összességében sem törvényt, sem Ítéletet nem hozott, hogy a jog nem úgy keletkezik, mint a hogy azt a történelmi iskola megrajzolja.* A múltban is a törvényhozásban résztvevők a maguk érdekeit iparkodtak érvényesíteni s az erősebb érdeke győzött. Az eredményként megjelent jognak a nép épen oly gondolkozás nélkül vetette alá magát, mint annak a vallási parancsnak, hogy áldozatot kell vinni Jupiternek vagy böjtölni kell. A nép engedelmes. Engedelmeskedik a királynak, a consulnak, a császárnak, a törvénynek, az ítéletnek. Ha helyes volna is az a felfogás, mely szerint a szokásjog keletkezésének alapja az egyes polgárnak az a meggyőződése, hogy létezik olyan jogszabály, a mely egy bizonyos irányú cselekvésre kötelezi, nem volna a szokásjognak * lliering : Der Geist des römischen Eeclits, I. k. 25. s köv. 1.