Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 6. kötet (41-48. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 41. szám - A jogismerés kötelessége. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi dec. hó 16-án tartott teljes ülésében. Berger Miksa és Márkus Dezső felszólalásaival

10 és a nép jogi meggyőződésének kérdése megoldva, mert még mindig nincs bizonyítva ezzel, hogy minden polgár ugyanezt hiszi. Már pedig a szokásjog és a nép részvétele a jog kialakításában ezen fordul meg. Bizonyos az, hogy az összes polgárok részvétele a jogszabályok hozása körül kívánatos. Bizonyos, hogy azok, a kik a jog keletkezését így írták le, ezt így kívánták talán, hogy legyen, de bizonyos az is, hogy a jogszabályokra vonatkozó ilyen feltételezett meggyőződés nincs.1 s így sem a szokásjog, sem a törvényi jog keletkezésénél szerepe nincs.2 A joggal nem foglalkozó csak arra ügyel valamely jogcselekménynél, hogy a becsület határain belül maradjon. Az összeütközés akkor áll elő, hogyha azt véli, hogy vele szemben ezt a határt átlépték. E tekintetben a magasabb műveltségi fokon álló kereskedők közt alakulnak ki bizonyos szokások. Ezeket a szokásokat azonban a biró mindig felülbírálja3 s szankczionálja vagy elveti.4 E tekintetben a modern élet s az antik közt lényeges különbség mutatkozik. A míg a múltban a jog elveit kifejtő polgárság egyúttal bíráskodik, addig ma külön biró van, a ki csak egy előre megállapított jogot ismer, a törvényt. A mult bírája tehát nem is vethette el a szokást, mert nagy részben a saját meggyőződése volt. A nép jogi meggyőződésének vallói annyira mennek, hogy a törvény alapjaként is ezt követelik meg, a mivel a tények alapjáról még jobban lesiklanak. Az emberek, a kik a maguk érdekének érvényesítése czéljából jogügyleteket kötnek, ezeket az ügyleteket már vagy mint győzők, vagy mint legyőzöttek kötik. A jog, az igazság, a melyet hangoztatnak, már csak azért sem érvényesülhet, mert mindenkinek más. Abból a sok ellentmondó tétel1 Lambert: La fondation du droit civil comparé (1903) 173. s köv. 1. 2 V. ö. Zittelrnann: Lücken im Kecht (1903) és Die Kunst der Gesetzgebung (1904) és egyéb munkáit. ;J Danz : Laienverstand u. Kechtsprechung (Iherings : Jahrbücher 38. k. 372. s köv. 1.; ugyanígy Lambert: i. m. 188., 203., 231. s köv. 1. 4 Az üzleti szokásokról, vagy usance-okról itt nincs szó. 10