Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 28. szám - A polgári perrendtartás hatásköri szabályai. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. február 25-én tartott teljes-ülésén

Tisztelt teljes-ülés! Előadásunk a Pp.* hatásköri szakaszával három szempontból foglalkozik: azt vizsgálja, hogy miképen osztja meg a Pp. az elsőfolyamodású bíróságok között az ügyeket, mily szabályok szerint állapítja meg és számíttatja ki a megosztás alapjául szolgáló értéket, végre hogyan szabályozza a hatáskörnek vagy a hatáskör hiányának figyelembevételét. I. A hatáskör megállapítása szorosan összefügg a bíróságok szervezetével, a melyet a Pp. nagyjában mai alakjában vesz át. A Pp.-ban is elsőfolyamodású bíróság: a járásbíróság és a törvényszék, másodfolyamodású bíróság: a törvényszék és az ítélőtábla, harmadfolyamodású bíróság: az ítélőtábla és a Curia. Azokat a jogszabályokat, a melyek szerint magánjogi követelés érvényesítése külön bíróság, pl. a munkásbiztosítási választott bíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a Pp. nem érinti, a mit az életbeléptetési törvény fog kimondani; tehát pl. cselédbér, munkabérkövetelés stb. felől ezután is közigazgatási hatóság határoz. Megmarad a községi bíróság is, de 40 koronáról 50 koronára felemelt hatáskörrel és egyes eljárási eltérésekkel. A bíróságok és különösen az elsőfolyamodású bíróságok hatáskörében azonban messzemenő, e bíróságok szervezetét átalakító változtatásokat fog a Pp. létesíteni; a járásbíróságok jelentőségét emeli, hatáskörüket erősen kiszélesíti. A Pp. ezt eredményező rendelkezései: a járásbirósági értékhatárnak nagy mértékű, mondhatnám, merész felemelése, a hatáskörnek az értékhatáron belül minden vagyonjogi perre kiterjesztése, az értékre tekintet nélkül járásbirósági hatáskörbe tartozó ügyek körének kitágítása, viszont az értékre tekintet nélkül törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyek körének megszorítása. * Pp. = polgári perrendtartás. 47 1*