Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 28. szám - A polgári perrendtartás hatásköri szabályai. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. február 25-én tartott teljes-ülésén

4 Az újabbi jogfejlődés következetesen a járásbirósági értékhatár emelése felé törekszik; az 1868: LIV. t.-czikk 93. §-a 300 frtig, az 1881 : L1X. t.-czikk 13. §-a 500 frtig állapította meg a sommás birói hatáskört, az 1893. évi XVIII. t.-czikk 1. §-a meghagyta az 500 frtot, 1000 koronát, de a dologi, örökösödési stb. pereket is sommás eljárás alá vonta 400 koronáig, az 1907: XVII. t.-czikk 1. §-a ezeket a pereket is 1000 koronáig utasította sommás eljárásra, a Pp. 1902. évi javaslata ezt az értékhatárt megtartotta, de már az 1907- évi javaslat és az akkori igazságügyi bizottság 2500 koronára, az 1910. évi javaslat pedig 3000 koronára emelte fel, az 1910. évi igazságügyi bizottság hosszabb vita után 2500 koronában állapította meg és így került a törvénybe is. Az értékhatárnak ez a jelentékeny emelése több oldalról erős ellenzéssel találkozott. Felhozták ellene, hogy a törvényszéknél több, tapasztaltabb bírónak társas bíráskodása alaposabban itél, mint a járásbíróságnál egy kezdő biró, hogy a járásbíróság elé utalt nagyszámú ügyek nélkülözni fogják a Curia bíráskodását, a mi a Curiát csak a vagyonosok ügyeinek ellátására hivatott osztálybirósággá teszi, hogy a törvényszéki eljárás a Pp. szóbelisége mellett nemcsak alaposabb, hanem nyilván gyorsabb is lesz, mint a járásbíróságoké, hogy a járásbíróságok a túlterhelés alatt már ma is roskadoznak, ha pedig munkájuk rendkívüli mértékben megszaporodik, össze fognak omlani stb. Többen viszont keveselték a reformot és minden vagyonjogi pert járásbirósági hatáskörbe akartak utasítani. A felől nincs kétség, hogy a vagyonjogi perekben előforduló jogviszonyok nem függnek a per tárgyának értékétől; jobbára ugyanazokat a jogviszonyokat kell a nagyobb értékű perekben is megbírálni, a melyek a kisebb értékű per tárgyát teszik; sokszor kis perben is bonyolult tényállású nehéz jogkérdést kell eldönteni, viszont vannak tiszta és könnyű nagy értékű perek. Az értékhatár megállapításában tehát nincs irányadó perjogi szempont, az a politikai czélszerűség kérdése. A legnagyobb tarkaságot láttuk ezen a téren. A német perrendtartásban 600 márka, az osztrák jogban 1000 korona,, 28