Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

20 rendelkezése azon a gondolaton nyugszik, hogy mindazt, a mit a felülvizsgálati eljárás berendezése mellett, annak keretében a felülvizsgálati biró elbírálhat, mindazt rá lehet bízni. Nem lehet rábízni a tényállás megállapítását azért, mert a szóbeliség mellett a tényállás megállapításának szóbeli tárgyalás alapján és legalább rendszerint az ítélőbíró előtt felvett bizonyítékok alapján kell történnie. A felülvizsgálati biró előtt a szóbeli tárgyalást ismételni és a bizonyítást újból felvenni praktikus okokból nem lehet. A felülvizsgálati eljárás ilyen berendezése túlterhelné a felülvizsgálati bíróságot, a felek részére pedig rémítő drágává és hosszadalmassá tenné a felülvizsgálatot. Már most azt hiszem, hogy ezek után mégis a jogkérdés marad a központban, mert hisz a ténykérdés rendszerint nem támadható meg. Igaz, hogy a ténykérdésnek az új törvény szerint szűkebb értelme van, mint a mai sommás eljárásban. Csak a tényállítás valóságának vagy valótlanságának megállapítása nem felülvizsgálható, ellenben a tapasztalati tótelek, a nyers tényeknek a tapasztalati tételek szerinti megítélése már beleesik a revízió körébe. Ehhez képest, a mint méltóztattak is felemlíteni, az új törvény szerint az okirat értelmezése is tágabb körben revizibilis. Igen helyesen jegyezte meg Csapó táblabíró úr, hogy voltaképen valamely okiratban foglalt nyilatkozat értelmezése közt és valamely egyébként megállapított szóbeli nyilatkozatnak értelmezése közt nincs külömbség. Akár tanuk bizonyítják, akár okiratba foglaltatott, hogy ezeket és ezeket a szavakat mondották, az tulaj donképen mindegy. Viva vox, quod non operatur, nec etiam vox mortua. Ehhez képest az a kérdés, hogy az okiratban foglalt nyilatkozat a törvényben megállapított tényállásban benne foglaltatik-e, tulajdonképen nem ténykérdés, hanem jogkérdés, azaz a tényállásnak a jogszabály alá való szubszummálásának kérdése. Ez így volt eddig is. Az új törvény szerint azonban az sem lehet kétséges, hogy az okiratnak a tapasztalati tételek segélyével való értelmezése szintén revizibilis. A mit a törvény a felülvizsgálat köréből ki akar zárni, az csak a konkrét tényeknek a megállapítása, de az abból a tapasztalati tételek alapján levont következtetés már revizi20