Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

•21 bilis. Pl. nem ténykérdés a törvény értelmében, azaz nem ténymegállapítás kérdése, de nem is jogkérdés az, hogy a rendes gazdaság folytatásához mi tartozik. Kendesen van-e folytatva a gazdaság, hogy ha be van bizonyítva, hogy minden hat évben trágyáznak. Ha az alsó biró megállapította, hogy ez a gazdaság rendes folytatása, ez eddig ki volt véve a revízió alul, mert ez nem jogkérdés. Most ellenben ez a kérdés benne van a revízió körében, mert ez nem ténymegállapítás, hanem a tényből tapasztalati tételek segélyével levont konklúzió. A mit én itt különösen ki akartam emelni az, hogy a törvénynek a nyitja nézetem szerint egyrészről abban áll, hogy nem azt mondja meg, hogy mikor van helye revíziónak, hanem azt mondja meg, hogy mikor nincs, más részről pedig abban, hogy mindaz, a mi a törvényben megállapított felülvizsgálati eljárás keretében, tehát szóbeli tárgyalás és bizonyításfelvétel nélkül felülbírálható, mindaz rá van bízva a felülvizsgáló biró megítélésére. A törvény azonban kivételesen megengedi a ténymegállapítás felülvizsgálatát is. Az első kivétel magától értetődik, ha t. i. a megállapítás jogszabálysértéssel történt. Ez volt eddig is az az eszköz, melylyel a bíróságok leginkább hozzányúlhattak a tényállás megállapításához. Ezzel az eszközzel meglehetősen belenyúlhat a biró és bele is nyúlt a ténymegállapításba. A felső biró, ha látja, hogy nyilván helytelen az ítélet, azt mondhatja, hogy meg van sértve a törvénynek az a szabálya, mely szerint a ténymegállapítást indokolni kell, e részben el lehet menni egész addig, hogy formailag van ugyan indokolás, de lényegileg nincs. A másik kivétel a melynek esetében a törvény megengedi támadtatni a ténymegállapítást az ú. n. iratokkal való ellenkezés. Ez is világos. A harmadik kivétel már nem olyan egyszerű és ehhez — megvallom — szó fér. Ez a kivétel t. i. abban áll, hogy a ténymegállapítás azon az alapon is felülvizsgálható, hogy az «nyilvánvalóan helytelen ténybeli megállapítással történt». De hát szabadjon elárulnom a törvényhozó gondolatát, a mely itt szeme előtt lebegett. Ez az volt, hogy feltűnő ese21