Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

A felülvizsgálati válaszirat és a felek felszólalása a perrendtartás előkészítésénél kritika tárgyát képezte abból a szempontból, vájjon azokra tényleg szükség van-e és vájjon nem terhelik-e azok meg felesleges módon a felülvizsgálati eljárást? Némelyek kívánták, hogy vagy az egyik, vagy a másik elmaradjon, sőt egyesek azt óhajtották, hogy mindkettő maradjon el. Bizonyos apró ügyekben ez a kívánalom teljesen jogosult és ennek a perrendtartás az ezer koronát meg nem haladó ügyekben eleget is tett annyiban, hogy ezekben a feleket felszólalási jog nem illeti. Azonban a nagyobb ügyekben, melyek ezt a költséget elbírják, mind a válaszirat, mind a felszólalás hasznos lehet. Az osztrák polgári perrendtartás által elfoglalt álláspont, a mely szerint a felülvizsgálatot zárt ülésben a nyilvánosság kizárása mellett intézik el, nézetem szerint semmikép sem indokolt. A mi az ítéletet illeti, e részben az új polgári perrendartás álláspontja nagyjában egyezik a sommás eljárás álláspontjával. Egyes részletekre nem akarok kitérni, bár azokat fontosaknak tekintem; így pl. arra, hogy mily körülményeket vesz figyelembe hivatalból a felülvizsgálati bíróság, mely körülményeket csak a felülvizsgálat korlátain belül és melyeket tekintettel a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátaira. Mindezekre nem akarok itt kitérni, mert az idő halad. Csak még egy pontot akarok kiemelni. T. i. azt, hogy ép úgy, mint a sommás eljárásban, a felülvizsgálati biróság ezentúl is köteles lesz indokolásában kifejezetten nyilatkozni a felek által a felülvizsgálati kérelemben, illetőleg a csatlakozási kérelemben előadott indokolási a és különösen a felhozott jogszabály iránt. Ezt a szabályt is megtámadták egyesek abból az okból, hogy a felülvizsgálati bíróságnak felesleges munkát ad. Ezt azonban a tapasztalatok nem mutatják. Mert hiszen, ha egészen alaptalan a felhozott felülvizsgálati ok, akkor egy-két mondattal elintézést talál. Azonban az mindenesetre igen fontos nemcsak a felek megnyugtatása végett, hanem abból az okból is, hogy a felülvizsgálati biróság világosan formulázza a jogszabályt és ilykép a jogegységnek is szolgálatot tesz. Ha már most azt kérdezik az urak, hogy nem fog-e ez12