Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

13 által, hogy az új perrendtartás nem mondja ki positiv alakban, hogy felülvizsgálatnak csak jogszabály helytelen alkalmazása vagy mellőzése miatt van helye, — a jogegység szempontja szenvedni, erre a válaszom az, hogy a jogegység biztosítását más úton is kell keresnünk. Ez a más út a Curia döntvényezési jogának kiépítése. A döntvényalkotást a Curia egyik legfőbb feladatává kell tenni. Nem akarok most kitérni e kérdés részleteire, csak hangsúlyozni akarom, hogy addig is, a míg a végleges birói szervezeti törvény elkészül, a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvénynek feladata lesz, hogy a Curiának ezt a működését új, a mainál szélesebb alapra fektesse. Nagy Ferencz elnök: T. Teljes-ülés ! Mindenekelőtt őszinte köszönetet fejezek ki a teljes-ülés nevében a t. előadó úrnak igen tanulságos és élvezetes előadásáért, mely egyszersmind meggyőzött bennünket arról, hogy az új perrendtartásnak ezen intézménye, mely annyi fejtörést okozott és melynek szabályozása valóban a legnagyobb művészetet igényelte, hogy ez az intézménye a perrendtartásnak haladást képez az eddigi joghoz képest, sőt a külföldi jogokkal szemben is és én meg vagyok győződve, hogy a törvény ebben a tekintetben csakugyan ki fogja elégíteni a jogkereső közönséget. Én magam mindig abban a nézetben voltam, hogy összehasonlítva a különböző jogorvoslati rendszereket, az a szempont, hogy a jogegység megóvása képezzen itten egy fontos és döntő czélt, a jogkereső közönség érdekében teljesen mellékes. Utóvégre az, a ki ügyét magasabb bírósághoz viszi, azt akarja, hogy az ő konkrét joga győzedelmeskedjék. Annak nagyon mindegy, hogy a jogyegység mit kiván. Tehát előttem mindig az lebegett, hogy az igazságszolgáltatás lényegével nem egyeztethető össze voltaképen, ha mi azzal a felülvizsgálattal vagy semmiségi panaszszal összekötünk olyan czélt, mely a jogkereső közönségre nézve utóvégre is egészen mellékes és egyenesen veszélyezteti azt, hogy a jogkereső közönségnek érdekei voltaképen érvényesülést tudjanak kapni. Épen azért nagy figyelemmel kisértem azt az átalakulást, mely épen a felülvizs13