Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 20. szám - A bíró. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. április hó 30. napján Aradon tartott teljes-ülésén

A syllogismus logikai alakzata magyar nyelven is ugyanazt a nevet viseli mint a birói véghatározat. ítéletnek mondják. Stuart Mill szerint a biró módszere a syllogismus módszere. «Sehol)) — így szól Trendelenburg — «a logika nem nyilvánul oly hatékonyan, oly érzékenyen, mint a jogban. A börtön ajtaja bezáródik a gonosztevő mögött ós a bárd lehull a gyilkos fejére — a definitio és a terminus medius erejénél fogva.» A biró tevékenysége hármas rythmusban folyik le. Megállapítja 1. a tényállást; 2. alkalmazza a jogi tételt és 3. kimondja az ítéletet. A tényállást a törvény alá foglalván, e művelet gyakorlati következményeit a felekre nézve kijelenti és ily módon a polgári perben subjectiv jogokat ós kötelességeket ír körül, a bűnperben pedig a bűnösséget állapítja meg ós a büntetést szabja ki. Ez a birói Ítélet schémája. E tekintetben nincs eltérés a bölcsészeti és a jogi doctrina között. A valóságban azonban megfordítva történik a dolog. A biró először tisztába jön magával Ítéletének gyakorlati következményei iránt és a szerint, a mint lelkileg egyetért a végeredménynyel vagy attól idegenkedik, állapítja meg a tényállást és válogatja ki az elvont jogtételt. Valahányszor társas - bíróság tanácskozásaiban résztvettem, eszembe jutott az öreg Gauss mondása. Azt kérdezték tőle, mennyire van nagy munkájával? «Az eredményt már tudom » — azt szokta mondani — «de még nem jsmerem az ahhoz vezető útat.w A döntésben hamar megegyeznek a birák, de az indokolás fölött sokat vitatkoznak. Bartolus, a postglossatorok nevével megjelölt középkori scholasztikus jogászok feje és az egész római jogra kiterjedő commentar szerzője, páratlan tekintélynek örvendett kortársai között. Bonyolult ügyekben tanács- ós eligazításért fordultak hozzá a világ minden részéből. Kóla mondják, hogy a kész döntést odaadta