Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908 / 7. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1908. április 1. 7. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT Joggyakorlati szemle. * A mult alkalommal volt módunkban tárgyalni a czégben való jogutódlás kérdését. Fejtegetéseinkben arra az eredményre jutottunk, hogy a czég átruházása nem magánjogi értelemben vett successio, nem jogutódlás, nem áll a „nemo plus juris" szabálya alatt, hanem hogy annak jelentősége csupán az, hogy az átvevő jogosítva van a maga megjelöléseként, kereskedelmi neveként ugyanazt a megjelölést használni, a mely addig az átruházót illette, s hogy viszont az elveszti a jogot arra, hogy az „átruházott" megjelölést mint a magáét használhassa. Ez az álláspont, mint várható volt, erélyes ellenmondásra akadt. Egyesek a kereskedelmi törvény szóhangzására hivatkoztak, mely magát a czéget mondja átruházhatónak; mások rámutattak arra, hogy legalább is azt a jogot ruházta át az előd az utódra, a melynél fogva ő másokat a czég használatától eltilthat; a mi kiviláglik már abból is, hogy az átvevőt az actió negatoria éppúgy megilleti magával az átruházóval szemben, mint másokkal szemben, mig azelőtt az az átruházót illette meg, többek közt az átvevővel szemben is ; miből következik, hogy ezt a jogot az átvevő mégis csak az ő jogelődjétől kapta s ő reá vezetheti vissza. Nem foglalkozom bővebben az első ellenérvvel : a törvénynek csak rendelkezései és nem fogalommeghatározásai kötik a tudományt és az interpretatort. Ha a törvény átruházásnak nevez valamit, a mi nem az, ezzel még nem tette successióvá azt, a mi nem az. Komolyabb a második észrevétel, noha czáfolatát már előre megadtam. Succedálni nem lehet másban, mint abban, a mi vagyonalkatrész; legalábbis succedálni oly módon, hogy a successió magánjogi hatásai ahhoz hozzáfüződjenek. A jogutódlásra vonatkozó jogszabályok a vagyonban való jogutódlásra készültek s általánosságban és elvileg nem nyernek alkalmazást más utódlásra, mint vagyonjogokban való utódlásra. A személyiségi jogok a személyhez tapadnak és általában attól elválaszthatlanok; ha átruházásukat kivételesen megengedi a jog, külön mérlegelés tárgya, mely szabályai a successiónak alkalmazandók erre a tényállásra, s melyek alkalmazhatlanok. Klasszikus példája ennek az egyesület tagságának átruházása. Általában e tagság a személyhez van kötve s igy átruházhatlan ; mégis alig van forgalomképeseid valami, mint a részvénytársaságban való tagsági jog, melyet a részvény testesít meg s mely elvben azt illeti, a ki a részvény tulajdonosa Vájjon azonban successiónak lehet-e nevezni a személyiségi jogoknak azt az átszállását, a mely a részvény átruházása folytán végbemegy? A mikor a részvényes a közgyűlésen szavazati jogát gyakorolja, kinek jogán lép fel, a saját jogán e vagy tán az első részvényesén, a kitől jogelődei a részvényt szerezték? Feltéve, hogy az első részvényes személyében valamely akadály forgott fenn, melynélfogva az a maga szavazati jogát egy bizonyos kérdésben nem gyakorolhatta, pl. a felmentvény megadásakor, mert maga is igazgatósági tag volt: befolyással van-e ez az uj részvényes jogára ? íme itt is az első részvényes „több jogot" „ruházott át", mint amennyivel maga birt. Hogyan volt ez lehetséges ? Ugy, hogy ő nem a részvényesi jogokat, hanem magát a részvényt idegenítette el, a mely vagyontárgy, s mindenki, a ki e vagyontárgyat a maga vagyonába bekebelezte, de hqe gyakorolja az ő személyéhez kötött részvényesi jogokat. Ugyanez az eset forog fenn a czég átruházásánál is. A törvény megengedi az üzletátruházást, s megengedi azt is, hogy az üzlet a maga megjelölésével együtt menjen át a megszerzőre. A megszerzőt ebben az esetben a negatoria megilleti. Nem azért illeti meg, mert azt az előd átengedte; hanem azért, mert az mindenkit megillet, a ki a czéget jogosult módon használja. Ez a jogosultság üzletátruházás esetén az előd beleegyezésétől függ, más esetekben ismét más előfeltételektől; de ez még nem egyértelmű a successióval. Különben maga az üzletátruházás is csak átvitt értelemben nevezhető jogutódlásnak Ha az üzletben ingóságok, követelések stb. foglaltatnak, akkor az üzletátruházás uno ictu átviszi a megszerzőre ezek „tulajdonát" s ennyiben beszélhetünk univerzális successióról. Az élet azonban más eseteket is produkál. Éppen mostanában döntött a Curia a következő esetben. *) Alperes az ő faügynökségi irodáját akkép ruházta át felperesre, hogy az irodával együtt az üzleti összeköttetések is átmenjenek a vevőre. Alperes néhány év múlva ismét ügyleteket kötött régi ügyfeleivel; felperes kéri őt ily ügyletektől eltiltani. A kereset elutasittatott, mert: i) C. 1908. jan. 8. 640. V. sz.