Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 7. szám

88 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. a szerződés folytán alperesnek ugyan nem volt szabad az összeköttetést azokkal fentartani vagy rövid időn belül felújítani, akikkel korábban összeköttetésben állt, de a szerződést nem lehet ugy érteni és nem is volna érvényes oly alakban, hogy alperes egész életére el volt tiltva attól, hogy hasonló üzletet nyisson és korábbi üzletfeleivel összeköttetésbe bocsátkozzék ; minthogy pedig alperes a szerződés után előbbi foglalkozásával tényleg felhagyott, egy részvénytársaság szolgálatába állott és csak négy év múlva kezdett ismét fa ügynökséggel foglalkozni, szerződésszegést el nem követett. Tegyük fel, hogy az adott esetben se ingó, se követelés, se semmi nem volt abban az üzletben, mint pusztán csak az üzleti összeköttetések : történt-e jogutódlás ? Azt hiszem, nem történt. Mert mi lenne az, a mi átszállott ? Mi az az összeköttetés ? Az a lehetőség, az a remény, az a kilátás, hogy az üzlet tulajdonosa azokkal, a kikkel eddig is kötött ügyleteket, ezentúl is fog velük ilyeneket kötni. Ámde lehetőség, remény, kilátás — ezek nem vagyontárgyak, ezeket nem lehet adni-venni, cserélni, megfizetni; ezek minden ember lelkének bizonyos állapotai, melyeket különböző tények bennünk előidéznek. Az ilyen üzletátruházás abban a tilalomban összpontosul, hogy az átruházó az átvevőnek konkurrencziát ne csináljon : nem átruházás, hanem kötelezés, nem vagyonértékek forgalma, hanem obligatio ad non faeiendum. S azért nem is állanak rá a successió szabályai : sem a nemo plus juris, sem pl. a jóhiszemű szerzés védelme, sem az átruházás formaszabályai. Az üzletátruházásnak ez az oldala jogilag nem átruházás. 3 a bíróságok helyesen jártak el, a mikor a felmerült perkérdéseket tisztán a felek megegyezésének tartalma szerint bírálták el s nem nyúltak vissza a származékos szerzés szabályaira. * ** A sajtótörvény 30. § a megállapítja, hogy újság, vagy időszaki lap, melynek tartalma akár részben, akár egészben politikai tárgyak körül forog és havonkint legalább kétszer jelenik meg, csak kauczió letétele után adathatik ki; a szankczió : egy évi fogság és 500 forintig terjedhető pénzbüntetés. A közvádló hatóságok e szempontból szigorúan ellenőrzik az időszaki sajtótermékek tartalmát. A Curíának igy gyakran van alkalma a politikai tartalom mibenléte kérdésében nyilatkozni. Sajnos, az alapkérdésben a judikatura nem egyöntetű A határozatok egy jelentékeny részében az a felfogás nyer kifejezést, hogy annak ismérvéül, vájjon valamely irodalmi termék politikai tartalommal bir-e, egyedül annak czélzata fogadható el; s amint képzelhető politikai tartalmú czikk, mely nem az állami, nemzetközi vagy közigazgatási tevékenység köréből meriti érveit, a mikkel az olvasó politikai meggyőződésére és politikai tevékenységének irányítására óhajt hatni, épugy lehet politikai czélzat nélkül való irodalmi tevékenység, a mi ugyan a politikai napi eseményekből, az állami élet múltjának vagy jelenének mozzanataiból indul ki és érveiben sem mellőzi az ezekből levonható tanulságokat és mégis saját különleges czéljaíra szorítkozva, tendencziája a politikától távol marad.1) E felfogásnak hódol p. o. az a határozat, mely az alsóbirói ítéleteket a Bp. 385. §. 1. a) pontjában körülirt semmisség okából megsemmisítette, kijelentvén, hogy önmagában az a körülmény, miszerint valamely közlemény országgyűlési pártokról s azokban szereplő egyénekről szól, kiknek működését néhány dicsérő szóval jellemzi, de a mely közleményből még az sem vehető ki, hogy az iró mily pártállást foglal el, nem tekinthető politikai tartalmúnak.2) Máskor azonban a Guria azt az álláspontot foglalja el, hogy a sajtótörvény idézett § a nem kiván meg semmiféle czélzatot s különösen nem kívánja meg azt a czélzatot, hogy a közlemény az aktuális törvényhozás, vagy közigazgatás menetére befolyást kívánjon gyakorolni; eszerint minden oly nyilatkozat, mely az állam törvényhozási, vagy közigazgatási ügyeivel gyakorlati szempontból foglalkozik, politikai tárgy körül forog.3) Ez a szigorúbb felfogás látszik ujabban túlsúlyra emelkedni. A közlemények témájának megítélése kérdésében is a kriminalizált tényálladék kereteinek tágítása felé visz a gyakorlat. A régi praxishoz képest az alsóbiróságok ma is gyakran felmentik a vádbttat, ha p. o. törvényhatósági, közgazdasági, állampénzügyi kérdésekről szólanak az inkriminált nyilatkozatok, vagy ha nem fejtegetések, illetve elmélkedések jellegével birnak, hanem puszta híradások, vagy frázisokkal kisért tudósítások. Ujabban a Curia kimondta, hogy politikai tárgy körül forog az a czikk, a melynek az a felhívás a tartalma, hogy a függetlenségi párt a megyei választásnál épugy juttassa diadalra zászlaját, mint az országgyűlési képviselőválasztásnál tette; mert — mondja a Curia — a törvényhatósági kormányzat nem egyéb, mint az állami igazgatás egyik szerve, melylyel állami czélok valósittatnak meg s mert a törvényhatóságok hatásköre nincs is az önkormányzat körére szorítva, hanem nagyszámú állami jelentőségű és országos érdekű ügyeket is foglal magában4); b) mely az ujonczjutalék felemeléséről szóló törvényjavaslattal, ennek a közgazdasági viszonyokra való hatásával s főleg a lap által képviselt érdekkörökre való lefolyásával foglalkozik5); c) mely országgyűlési tudósítások tartalma, minden biráló, vagy más meg1) 1901. ápr. 17-én 10907. sz. 2) 1901. jun. 4-én 3419. sz. 3) 1904. nov. 2-án 8904. sz. «) 1904. ápr. 13-án 3393. sz. B) 1904. máj. 10-én 4360. sz.