Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 5. szám - Mommsen Tivadar

J2 Magyar Jogász-Ujság a sértett fölemeli és megöleli a bűnöst s eldobja a fegyverét. Majd előlép négy nő, illetve négy keresztanya, négy bölcsővel s az első fölajánlja a sértettnek az általa kért tiz aranyat, amelyet az utóbbi elfogad s kilenc darabot a saját, egyet pedig az átadást teljesítő nőnek a keblére tesz. A sértettnek a rokonai is átveszik a kíengesztelési ajándékokat s azután megölelik a keresztanyákat, akiknek ők is adnak valami ajándékot. Eme „vérkeresztség" épen oly becses a montenegróiaknái, mint a vizkeresztség. E czeremónia után kiválasztanak 24 öreget, akik egymást átölelve, kimennek a bázból. Ezután ismét visszatérnek a házba s asztalhoz ülnek. Ekkor a sértett rokonai közül az egyik öreg, a sértett nevében, a következő szavakat mondja: „Ti öregek, akik bíráskodtok, engeszteljetek ki engem a vérrel teljesen és véglegesen." Erre a bűnösnek a rokonságából jelenlevő öregek leteszik fegyvereiket a sértett öreg rokona előtt s megkérdezik tőle, hogy ki van-e enge=ztelve? E kérdésre az öreg igy felel: ,,Igen, a vér jól ki van engesztelve." Ekkor a 24 öreg igy szól: .Legyen meg a kiengesztelés és mi kimondjuk az Ítéletet." Erre fölolvassák az Ítéletet, a mely a vérdij összegét határozza meg. Végül összeülnek borozni s a bűnös kifizeti a vérdijat. A bajor igazságügyi statisztika. A nem régen megjelent bajor igazságügyi statisztika szerint, 1905-ben 85.505. egyént vádoltak bűntett és vétség elkövetése miatt. Ezek közül 66.288 egyént el is ítéltek. Az elitéltek között, a bűncselekmény elkövetésekor, 6703 olyan egyén volt, aki 12. életévét túlhaladta ugyan, de a 18. életévet még nem töltötte be. A 18. éven felüli életkorban levő bűntettesek száma pedig: 59895 volt s ezek közül minden 98 lakosra esett egy. 1905-ben 97439 bűncselekmény miatt hoztak jogerős Ítéletet. Az 1906. évben 279.374 kihágási eset jutott a bíróságok elé. Az ítélet 267.110 esetben (95-7r/o) marasztaló volt s fölmentés csak 7543 esetben (2'7°/o) történt, míg 4621 esetben (l-6°/o) megszüntették az eljárást. Az elitéltek között volt 227.537 férfi (85'3%) és 39.573 nő (14-70/o). 74.304 egyén (27 8<>/o) elzárásra, 188.803 egyén (70 6%) pénzbüntetésre, 4003 egyén ped:g (r6°/o) dorgálásra Ítéltetett. /\ Az „Orvosi ölés." Ohio állam törvényhozó testülete előtt egy törvényjavaslat fekszik, amely szerint az orvosok föl lennének jogosítva arra, hogy a gyógyíthatatlan betegeket megöljék. Egy, ehhez hasonló javaslatot nyújtottak be nem régen Jowa állam törvényhozó testületéhez is; ez a javaslat arra hatalmazná föl az orvosokat, hogy a hülyéket, szörnyszülötteket és az elmebetegeket megöljék. Ha a beteg orvosilag való megöletése iránt, kifejezi az óhajtását, akkor a kezelőorvos még két orvost vesz maga mellé s ezekkel, valamint a coroner-rel s a grófság rendőrfőnökével tanácskozást folytat s ha mindnyájan azon a véleményen vannak, hogy a halál elkerülhetetlen, s hogy a betegre nagy testi és lelki fájdalmak várnak, akkor a beteg legközelebbi rokonát, vagy törvényes képviselőjét is bevonják a tanácskozásba s ha a coroner jelenlétében, ez is beleegyezik a terv kivitelébe, akkor az orvosok fölhatalmazást nyernek arra, VU. évf. hogy a beteget valamely erős és gyorsan ölő méreggel megöljék. Angliában egy Steins Lujza nevü nő az élve való eltemettetés félelmétől, végrendeletében meghagyta, hogy eltemettetése előtt szúrják át a szivét. Megjegyezzük, hogy Angliában a halál beállásának orvos által való megállapittatása nincs szokásban s ezért ott gyakori eset az élve eltemetés. /\ Az ügyvédi költségek Angliában. Angliában az ügyvédi költségek megállapítására nézve a következő, a londoni High Court által kimondott alapelvek mérvadók: „Nagy jelentőséggel bir, hogy a vesztes fél ne legyen terhelve azzal, hogy fölösleges költségeket kelljen fizetnie. A költségek megállapításánál csak azon költségeknek a megtérítését lehet kívánni, amelyek az ellenfélre nézve a jogkeresés szempontjából szükségesek voltak. Minden olyan kiadás, amely nem erre a czélra szolgált, hanem csak arra, hogy a per kényelmesen vitessék, luxus-kiadásnak tekintetik s azt azon fél köteles viselni, aki annak az alkalmazását kívánta." Ami a részleteket illeti: A 20—50 sterling közötti értékekre nézve a grófsági biróság illetékes. Az ilyen ügyekben fölszólító levélért, az idézés kézbesítéséért — amit a felperesi kép viselő eszközöltet — s a keresetlevélért átlag 40 koronát állapítanak meg; bizonyitásfelvétel dija 60—70 korona ; helyettesítési dij a tárgyaláson 30 korona. Bonyolultabb ügyekben az emiitett dijak 150—260 és 140 koronára rúgnak. Az 50 sterlingen felüli értéket képviselő ügyek a londoni High Court „King's Bench Division"-jához tartoznak. Itt az egyszerűbb ügyekben az ügyvédnek átlag 7—800 koronát, a komplikáltabb ügyekben pedig 1600— 2500 koronát állapítanak meg. Még borsosabbak a perköltségek a felsőbb bíróságok előtt vitt ügyekben. Igy az 1906. évben a lordok háza előtt lefolytatott 58 per közül 7 esetben 26.000 koronánál is többre rúgott. /\ A házassági elválás Olaszországban. Olaszországban csak a vagyonosabb emberek „kiváltsága" a házassági elválás. Miután ugyanis az olasz törvények nem engedik meg a válást, a válni kivánó házasfelek külföldre mennek s ott az idegen állampolgárságot megszerezve, fölbontatják házasságukat s ha ekkor visszatérnek Olaszországba s ott a legtöbb felebbviteli biróság elismeri a külföldön hozott itélet belföldi hatályát. IRODALMI ISMERTETÉSEK. /\— Mommsen Tivadar: Gesammeite Schriften. 3. Bánd: Juristische Schriften. 3 Band. 1907. Berlin, Weidmann'sche Buchhandlung. 15 M. A harmadik és utolsó kötete a Mommsen féle írásoknak a személyjogból merített témákat tárgyalja és a jogi személyek tanát. Ez követi a kötelmi jogot, a dologi jogot, örökjogot, a jogügyletek alakiságait, perjogot, a keresztények és zsidók jogviszonyait és egyes peresetekettárgyazó fejtegetések. Majd ezt Mommsennekinauguráldissertáczioja (1843): I. „Ad legem quam dicunt de seribis viatoribus praeconibus (most lex Cornelia de viginti questoribus) animadversiones" és II. „De auctoritate