Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908 / 4. szám - A szerb ólombányákból
4. sz. Magyar Jogász-Ujság 5? („Vérein zur Verbreitung von Rechtskenntnissen"). Az egyesület célja abban áll, hogy a népet — férfiakat és nőket egyaránt — minél szélesebb körben megismertesse a magán- és büntetőjogi törvények jelentőségével s hogy megtanítsa őket a polgári életben szükséges jogi fogalmadra és hogy mindezeket gyakorlatilag is érthetővé tegye. E czélok elérésére első sorban is jogi tanfolyamokat tart az egyesület; ezenkívül gondoskodik egyes felolvasások tartásáról és népszerű modorban irt jogi könyvek kiadásáról és terjesztéséről. Az egyesület élén a berlini egyetem jogtanárain (Liszt stb.) k'ivül előkelő bírák és ügyvédek állanak. /\ Az áruházi tolvajok beszámithatósága. Gudden bajor orvos érdekes megfigyeléseket közöl az áruházi tolvajoknak a beszámithatóságáról, amelyről különben nemrégiben egyik híres franczia orvos is irt egy hosszabb tanulmányt. Gudden szerint régebben sokkal több áruházi lopás történt Münchenben, mint manapság Ennek azonban nem a házi felügyelet behozása s nem a rendőri felügyelet szigorítása az oka, hanem azon egyszerű tény, hogy az azelőtt szabadon feküdt kirakatokat üvegtáblák alkalmazása által hozzáférhetetlenné tették. Az áruházi tolvajok legnagyobb része korlátolt beszámithatóságu (degenerált, hisztérikus, menstruáczióban szenvedő vagy terhes nő, néha pedig elmebeteg egyén), akiknek 99%-jük női személy. Az áruházi lopás indító-okát csaknem mindig az áruházban keletkezett ellenállhatatlan hírvágyban kell keresnünk, amelyet a fényes tárgyaknak a közvetlen szemlélése és könnyűnek vélt hozzáférhetősége idéz elő és így a lopás előre kieszelése alig esik meg, amit a legjobban bizonyít az, hogy az ellopott tárgyak a tolvajra nézve rendesen használhatatlan vagy fölösleges czikkek voltak. /\ Berner alapítványa. A berlini egyetem nemrégen elhunyt világhírű büntetőjogi tanára, Berner, 4000 márkát tett le — kevéssel halála előtt — a berlini egyetem jogi karánál, azzal a rendeltetéssel, hogy azt a kar adományként adja ki valamelyik német jogásznak, a külföldi bün'etési rendszerek tanulmányozása czéljából. A kar az ösztöndijat Heymann Ede berlini bírónak adományozta. /\ „Contempt of Court." Anglia az egyetlen európai állam, ame'yben a bíróság iránti tiszteletlenséget (contempt of Court) a kellő szigorral büntetik. Általában véve, ilyennek tekintenek minden, a birói tekintély ellen nyilvánuló, tiszteletlenséget. Ilyen tiszteletlenséget követ el — meg nem jelenése által — a megidézett tanú, vagy a fél, aki a neki nem tetsző tanút, vagy szakértőt sértegeti. A büntetés : fogház. — A nőhallgatók száma tudományegyetemeinken az 1898-tól 1906-ig terjedő 8 év alatt. A budapesti, kolozsvári és zágrábi egyetemek nőhallgatóinak összes száma az emiitett időszakon belül a következő volt: a 2 szemeszter váltakozó számának átlagában 1113 (az 1905/6. évben 220), ezek közül rendes hallgató az orvosi karon 252, a bölcsészeti karon 705, a rendkívüli hallgatók száma 156. /\ A német orvosok és a btk. revíziója. A lipcsei szülészmesterek nemrégen tartott gyűlésükön kimondták a német btk. 54. és 300. szakaszai kiegészítésének a szükségességét. E két kivánt kiegészítés az orvosi működéssel áll kapcsolatban s az első szerint kimondandó lenne, hogy „nem forog fönn bűncselekmény, ha a cselekmény valamely orvosi segélynyújtásban állott s ha a nyújtott segély valamely jelenlevő, az életre, vagy a testi épségre káros és veszélytelenebb módon el nem távolitható bajnak az elhárítására szolgált." A másik javaslat az orvosi titoktartásra vonatkozik s a szerint, „a titok kinyilvánítása nem büntethető, ha azt az orvos egy másik, fenyegető veszélynek, az élettől, vagy az egészségtől való elhárítása czéljából cselekedte." j£ A szerb ólombányákból. Talán semmiből oly biztos következtetést egy nemzet kultúrájára nem vonhatunk, mint a bánásmódból, melyben az foglyait részesiti. Hogy mennyire áll e szabály, legjel'emzőbben Szerbia példája bizonyítja. Nincs állam Európában, mely a fegyenczekkeJ való bánásmód szigorát, sőt egyenesen kegyetlenségét tekintve Szerbiával vetekedhetne. Az igazságot ugyanis ott kétféle mértékkel mérik : a szerint, amint az elitélt egy általa hirdetett eszme mártírjaként jelenik meg a bíróság színe előtt, mely esetben a legsúlyosabb láncz, méregpohár és selyemzsineg jut 1 neki osztályrészül — vagy valamely közönséges egyéb bűncselekmény elkövetéseért vonják felelősségre, mely esetben börtöne már többé-kevésbé nyugalmas otthont biztosit az elitélt gonosztevőnek, kit, ha épen szükség találna lenni emberre, a „humánus" rendőrprefektus egyszerűen szabadon bocsájt, hogy ily módon reá nézve is lehetségessé tegye alkotmányos jogainak : az intéző körök ízlése szerinti gyakorolhatását. Sőt nem ritkán megtörténik, hogy az ily módon szabadlábra került — megválasztatván — a börtönéből egyenesen a törvényhozók testületébe kütözikát. A politikai foglyok helyzete azonban már egészen más elbírálás alá esik, annál is inkább, miután ezen szerencsétleneket azon végső czéllal fosztják meg szabadságuktól, hogy a hatalmon levőket ezen urak törekvéseikben többé ne akadályozhassák. így aztán csak a legritkább esetben fordul elő, hogy a politikai foglyok valamelyike élve hagyja el sivár tömlöczét. Súlyos bilincsekbe verik s mindent elkövetnek, hogy czellájukból a pokolnál is borzasztóbb kinzókamrát csináljanak. A belgrádi .árban — hol a szerb foglyok nagy része nyer elhelyezést — számos nagy és eléggé kényelmes czella és munkaterem szolgál a foglyok elhelyezésére. Mindez azonban a kizárólag csak közönséges bűncselekményekért elitéltek számára van fentartva. A politikai bűntetteseket már földalatti nedves és bűzös odúkban őrzik, melyek mélyebben feküsznek még a vár előtt elfolyó Duna tükrénél is Ezen czelláknak ablaka nincs s hogy a foglyokat épen csak meg ne fojtsa a fülledt, rossz levegő, e czélból egy kisebb köralaku nyilás van az ablak helyén bevájva. Ki tudná megmondani, mennyi hazafias szerb polgárt nyeltek már el e rejtelmes kazamaták, kiket aztán csak haláluk után adtak ki magukból. Hogy minő módon fejezték be életüket e mártírok : természetes halállal, méreggel avagy oly módon, hogy egyszerűen agyonütötték — ki tudná megmondani ? — Közismert módja a foglyok elpusztításának, hogy leküldik őket egy, a várparancsnoksággal szemben fekvő ősrómaí eredetit