Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 24. szám - A kamorra

24. sz. Magyar Jogász-Ujság 229 zár szerkezete meg ne sérüljön. Az intézet élén a be­törővilág legjelesebb és európai hírességre vergődött előkelőségei működtek, akiknek vezetése alatt kipróbált ügyességű betörők és tolvajok oktatták a szépreményű csemetéket. A magasabb iskola gyakorlati részét nem az intézetben, hanem a kiszemelt áldozatok lakásain és az utczán mutatták be a tanulóknak s egy ilyen gya­korlati oktatás alatt érte a felsőbb iskolát az a szeren­csétlenség, hogy a legjobb tanerőit elfogta a rendőrség, ugy, hogy a tanítást hirtelen meg kellett szüntetni. Hogy pedig a szerencsétlenség teljes legyen, a szemfüles rend­őrség az intézet fészkét is kifürkészte, ahol a még eddig szabadlábon maradt többi tanerő is hurokra került. A rendőrségnek bizony nem volt semmi érzéke sem a va­gyonmegosztás előmozdítására törekvő intézet működése iránt, mert hamarosan és örökre elbánt a szépen fejlődő iskolával. Toulouse tehát egy nevezetességgel szegényebb lett s bizony sokan vannak, akiknek le kell mondaniuk arról, hogy a tolvaj mesterség magasabb praktikáit hires mesterektől tanulják el. — A fényképezés a rendőrség szolgálatá­ban. Alig múlik el nap, hogy a fényképezés ujabb téren alkalmazást ne találna. Most ismét olyan találmányra kért egy német technikus szabadalmat, amely a fotográfia előtt egészen uj teret nyit meg és a melynek nagy hasznát fogja látni a rendőrség és nagy kárát a be­törők. Lehetetlenné ugyan a fotográfia se te teheti a betörésnek nevezett s kétségtelenül jól jövedelmező mesterséget, de igen sok kellemetlenséget fog még szerezni az ezzel a tiszteletreméltó keresetággal foglal­kozó embereknek. A szabadalmazott találmány lényege az, hogy abban a perczben, mikor például egy Wertheim szekrény kulcslyukába a hivatatlan betörő álkulcscsal benyúl, egyszerre vakító világosság támad a szobában és egy elrejtett fényképező-gép lekapja a meglepett be­törőt. A szoba egyik falába pedig — ugyancsak elrejtve — magnéziumporral töltött tartó és kis égőlámpa. A mint a kulcs a zárba tolódik, abban a pillanatban egy kis emeltyű is eltolódik benne és villámos uton ki­kapcsolja ugy a fényképező-gép, mint a magnézium-tartó zárját. Az előbbinek az objektív előtt levő ajtaja föl­pattan, a magnézium pedig ugyanabban a pillanatban ráesik a lámpa lángjára, amely hirtelen föllobban és rögtön el is alszik. Ez a pillanatnyi idő épen elegendő arra, hogy a hívatlan vendég becses képmását otthagyja az el nem vihető fényképező-gépen. Nehogy azonban esetleg ideje legyen arra, hogy elvitelével megpróbál­kozzék az expo'.iczió perczében éles csengő szólal meg' a melynek vezetéke szintén a kulcslyuk zárjával áll összeköttetésben. Hogy a betörő ennyi meglepetés Játtára és hallatára elinal, az bizonyos, de sorsát még se kerül­heti el, mert fotográfiája ottmarad a befalazott gépben és a rendőrség, mely eddig sokszor hiába kutatott, most majd a fotográfia segítségével kényelmesen elcsípheti a gonosztevőt A kamorra. A Nápolyban ma is pusztító ka­morra, melynek egyik hajtása a szicziliai maffia, Laveley szerint a megfélemlítésnek szervezete, az emberi gyáva­ságnak kiaknázása s a kierőszakolásnak művészete. A bátortalanságot épp ugy fordítja saját hasznára, mint ahogyan más üzemek hasznot húznak az iszákosságból és a hiúságból. Santa-Lucia utczáin s a legmagasabb politikai állásokban egyaránt vannak e szövetségnek tagjai. A magas politikában tagjai befolyásának erejével' érvényesül a kamorra; aki ellenáll, elveszett. A játék­ban vagyonilag tönkrement nr, ha va'amely vidéki város polgármesterévé választatja meg magát, minden jövede­lem nélkül naponta fényes ebédet eszik az ottani leg­jobb vendéglőben; soha nem fizet s nem is merik neki a számlát prezentálni. Ugyanő a parlamentnek is tagja; itt hetvenkedik, kidüllesztett mellel, emelt fővel jár, hí­zelegnek neki, félnek tőle. Valóságos hatalom. Hogy lesz va'aki kamorristává ? Épp ugy, mint klub-taggá. Válasz­tás alapján s rendszerint rövidebb-hosszabb próbaidőnek eltöltése után. A próbaidő alatt az illető valamely régi tagnak engedelmességre köteles, rendesen szerényen dí­jazott alárendeltje. Egy jól sikerült gyilkosság meghoz­hatja a jelöltnek a dicsőséget, hogy ünnepies ülésen kamorristává avatják, mely alkalommal két keresztbe tűzött kardra a következő esküt teszi le: — Esküszöm, hogy hü leszek társaimhoz s ellen­sége leszek a kormánynak, hogy nem lépek összekötte­tésbe a rendőri hatóságokkal, hogy nem árulom el a tolvajokat, sőt szeretni fogom őket egész lelkemből, mert életüket koczkáztatják. Üléseken szavazás utján oldják meg a szervezet' ben felmerülő belső kérdéseket. Előfordul az is, hogy szertartásaik s jelvényeik vannak. Nem ritkaság a külön rendtartás sem (igaz, hogy ezt aztán nem tartják meg.) Aki a főnök által elrendelt gyilkosságot végrehaitani vo­nakodik, halállal lakol. Választanak tisztviselőket is. A titkár a pénztárossal s a számvevővel egyetemben he­tenként kiosztja a játékbarlangokra, napfényt kerülő he­lyekre s börtönökre kivetett s azoktól beszedett járulé­kokat. A nép fiai alkották ezt a bíróságot, — mondja Lombroso, — a kamorrista a lebujok s börtönök rend­jének fentartója, mely csak azt védi s támogatja, aki járandóságát megfizette. — A magyar általános polgári törvény­könyv tervezetet előkészítő bizottság 1906. év vége óta azokat a főbb elvi kérdéseket tárgyalja, amelyekben az 1900. évben közzétett tervezet uj (második) szövegé­nek elkészítését megelőzően állást kell foglalni. A bizott­sági tárgyalások eredménye közzététetik. Az ebbeli köz­leményeknek a személyjogi és családjogi rész elvi kér déseit tárgyazó első kötete most jelent meg. A főbb elvi" kérdésekre vonatkozó tárgyalások még e hó folyamán befejezést nyernek, amikor is — a fentiekhez képest — a tervezet második szövegének elkészítésére kerül a sor. — A „Magyar Jogászegyletének szombaton, deczember hó 5-én Székely Ferencz koronaügyész elnök­lésével tartott teljes ülésén Schwarz Gusztáv egyetemi tanár fejezte be azt a nagyszabású előadását, amelyet a november 22-iki közgyűlésen „ Uj irányok a magán­jogban" czimmel kezdett meg. Többek közt jelenvoltak : Décsey Zsigmond curiai tanácselnök, Katona Mór, Balogh Jenő és Reiner János egyetemi tanárok, Szászy Béla miniszteri tanácsos, Márkus Dezső curiai bíró, Sárffy Guidó közigazgatási bíró stb. Miután az előadás első felében az előadó kifejtette, hogy az ujabb magánjogi jogelemzés (dogmatika) módszere mennyivel gyakorlatibb irányzatú a réginél, az előadás második felét annak bizonyítására fordította, mint vált az uj jogdogmatika exaktabbá és egyetemesebbé, mint az előzőé. Gyakorlati példák hosszú sorozatán mutatta ki, miként bontakozik ki a mai jogelemzés egyre teljesebben a scholasticizmus meddő fogalomképzéséből és miként képezi a tények

Next

/
Oldalképek
Tartalom