Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 24. szám - Térfi Gyula

230 Magyar Jogász-Ujság VIl. évf. józan szemlélése és leírása utján a jogtudomány modern fogalmait a jogtételek elemeinek : a jogi tényállásnak és az ehhez fűződő joghatásnak bonczolása által. Élénken szemléltette azt az irtóháborút, melyet az uj iskola a fikcziók ellen folytat és azokat a törekvéseket, amelyek a magánjog rendszerének javítására és szabatosbitására irányulnak. Végül rámutatott a modern jogelemzésnek azokra a legújabb eredményekre, amelyek a jogfogalmak egyetemesbekké váltában nyilvánulnak. Kimutatta, hogy olyan jogfogalmi elemek, melyeket régebben csak egyegy jogvidék, pl. a büntetőjog körében ismertek fel, miként hasznosíthatók más jogvidékek terén, pl. a magánjogban, vagy közjogban és viszont. Ezzel kapcsolatban tág perspektívát nyitott a jövő jogtudományra, a melyben a különböző jogvidékek jogtételeinek egyetemes fogalmi elemeiből egy általános jogtan emelkedik a jogrendszer egyes részei fölé, mely egyetemes összefoglalásban rejlik az uj jogtudomány egyik legnagyobb eredménye. Az előadás a gyakorlati példák és irodalmi utalások sokaságával valósággal enciklopédikus képét nyújtotta mindamaz eszmeáramlatoknak, amelyek az ujabb magánjogi irodalmat áthatják. IRODALMI ISMERTETÉSEK. — A „Magyar Jogászegylet könyvkiadóvállalatá"-ban rövid időn belül meg fog jelenni dr. Kiss Gézának : „A jogalkalmazás rendszere" és dr. Angyal Pálnak : „A titok védelme anyagi és alaki büntetőjogunkban" czimü müve, amely utóbbi a Magyar Jogászegylet büntetőjogi pályázatán a Fayer László pályadíjat nyerte el. A Magyar Jogászegylet tagjai ezeket a köteteket az eddig megjelent 3 kötettel együtt (Dr. Kunz Jenő : A jog. Dr. Kenedi Géza : A magyar szerzői jog. Tarde : Összehasonlító tanulmányok a kriminológia köréből.) összesen 53 ívnyi terjedelemben 12 K kedvezményes előfizetési árban kapják, amely kedvezmény az Athenaeummal kötött szerződés értelmében a Magyar Jogászegyletnek még ezentúl jelentkező tagjai részére is korlátolt számban biztosítva van. y\— Térfi Gyula : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. Franklin 1909. 12 kor. Atidrássy Gyula gróf m. kir. belügyminiszter és Günther Antal dr. m. kir. igazságügyminiszter megbízásából. Hatásköri jogszabályaink sokfélesége mellett gyakran megtörténik, hogy az egyes bírói és közigazgatási hatóságok között hatásköri összeütközés esete merül fel vagy ugy, hogy ugyanabban az ügyben több hatóság akar eljárni, vagy — és pedig sokkal gyakrabban — ugy, hogy egyik hatóság sem akar az ügyben eljárni, hogy az ügynek nincsen fóruma. Ily esetekben azelőtt a minisztertanács jelölte ki az eljárásra hivatott hatóságot, a minisztertanácsnak ez a működése az objektivitás és helyes jogalkalmazás szempontjából kifogástalan volt ugyan, de semmikép sem felelt meg az igazi alkotmányosságnak, mert a miniszter lévén a közigazgatási főhatóság, tulajdonképen a kormány a saját ügyében volt a fél és egyszersmind a biró is, a mi különösen akkor mutatkozoit visszásnak, a mikor a miniszter és a bíróság között fölmerült összeütközési esetet döntött el a minisztertanács. Ezért az u. n. alkotmánybiztositó törvények egyike, az 1907 : LXI. t.-cz. megszüntette a minisztertanácsnak ezt a működését és megalkotta a hatásköri bíróságot, a mely 1908. május 1-én életbelépvén, a rendes biróság, közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatosig között felmerült ily összeütközéseket eldönti. E biróság működésének megkezdése alkalmával czélszerünek mutatkozott a hatásköri szabályokat és a hatásköri határozatokat összegyűjteni, mindenkinek hozzáférhetővé tenni s ekként törekedni arra, hogy az eddigi megállapodott gyakorlat ismerete egyfelől hatásköri összeütközéseknek elejét vegye, másfelől a felmerült összeütközési esetek egyöntetű elintézését biztosítsa. Ezt a czélt kívánja szolgálni a jelen munka. Első sorban a hatásköri bíróságról szóló 1907 : LXI. törvényczikket tartalmazza teljes anyaggyüjteményével együtt; u. m. a törvény szövegét, miniszteri indokolását, a képviselőház és a főrendiház bizottsági és plenáris tárgyalásait, a minisztérium életbeléptetési és végrehajtási rendeletét és a hatásköri biróság ügyrendjét. Ezután a hatásköri jogszabályok és határozatok gyűjteménye következik, a polgári ügyek, közigazgatási bírósági ügyek és büntető ügyek részére osztva. A közigazgatási bírósági ügyek és a büntetőtörvénykönyvek szerint megbírálandó ügyek a vonatkozó törvények §-ainak sorrendjében, a többi ügyek pedig tárgyuk betűrendjében vannak csoportosítva. Az egyes ügycsoportok elején a birói vagy közigazgatási hatáskört megállapító jogszabályok vannak megjelölve, azután pedig a hatáskör kérdésében hozott határozatok következnek, melyeket legtöbbször az ügy tényállása vezet be. Azonos, hasonló vagy ellenkező határozatokra jegyzetben van utalás. A katározatok közül első sorban a minisztertanácsi határozatokat közli a gyűjtemény, mert ezek döntötték el a hatásköri összeütközéseket és a minisztertanács 40 év alatt megállapodott gyakorlatától a minisztertanácsnak e munkakörben utóda, a hatásköri biróság aligha fog eltérni. De a minisztertanácsi határozatokon kívül azokat a bírósági, közigazgatási bírósági és miniszteri határozatokat is közli és feldolgozza, a melyek hatásköri vitát döntöttek el és elvi jelentőségűek. A munka, mint tartalmából kitűnik, a birák és közigazgatási hivatalnokok mindennapi munkájában nyújt tájékoztatást, de szükségük van arra az ügyvédeknek és általában az egész jogkereső közönségnek, mert a forma helytelen megválasztása az ügy befejezését messze elodázza és a feleknek nagy költséget okoz. A munka a hatáskör kérdésének egész óriási anyagát ismerteti. 87 czikkben 877 határozatot közöl, de a jegyzetekben feldolgozott határozatokat is számítva, a közölt jogesetek száma ezerét is meghalad. A kimerítő és lelkiismeretes feldolgozás, a gyors áttekinthetőség és könnyű kezelhetőség a laikus közönségnek is biztos útmutatást ad. IRODALOM. Folyóiratok. Zeitschrift für deutschen Zivilprozess. W. Band. 3. Heft : Francke, Das VVeson der Wiierspruchsklage. Ortlieb, Die Erledioung auslandischer Rechtshilfeertuchen in Zivilsachen. Arctaiv für Kriminal-Anthropolog-ie u. Kriminalistik. 31. Bd. 3./4. Heft: Dolenc, Trauma u. Zeugniffahigkeit. Kloemann, Schuld und Strafe nach dem Urteilo des Bestraften. Annalen des deutschen Reíchs 190S, Nr. 10: Eichmaun, Zur Frage der deutsch.-n Einfuhrsclioine. Wiosner, Die Abhangigkeit der Rechtsprechung und Rechtswissenschaft v. positiven Rechte. Zeitschrift für Volkswirtschaft, Sozialpolitik und Verwaltung. 17. Bd. 5. Heft: Habermann, Dae bauerliche Ausgedinge und sein Ersatz. Hofmokl, Die Regelung der öffentlichen Kranken- und Irrenpflege. Szerkesztik : Dr. Barna Iffnáoi. és Dr. Hósa Ferenoz. Országház-tér U. Kiadja : Csáky-utcza 5. A .Magyar Jogász-Ujság" kiadóhivatala. A szerkesztésért felelős : Dr. R6sa Ferenci.