Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 24. szám

VII. évfolyam. Budapest, 1908. deczember 15. 24. szám. MAGYAR JQGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT Joggyakorlati szemle. (M.) A Szeged város tulajdonát képező közúti hídon, amidőn az javítás alatt állott, felperes, ki azon átment, egy rosszul megerősített deszka felbillenése folytán balesetet szenvedett. A bíróságok és végső fokban a Guria J) is marasztalta a várost a kár megtérítésében, mert az 1880: XVII. t.cz. 3. §. és az 1890:1. t.-cz. 66. §. szerint a közúti híd tulajdonosa köteles a hidat olyan állapotban tartani, hogy azon a közlekedés zavartalanul és a testi épség veszélyeztetése nélkül lehetséges legyen; ebből folyólag köteles volt az alperes afölött őrködni, hogy a javítás alatt volt hidrészek a testi épséget nem veszélyeztető módon helyreállíttassanak, vagy amennyiben ez nem eszközöltetett, tartozott volna, alperes a gyalogjáró jelzett részeit a forgalomtól elzárni, illetve hasonló balesetek megelőzésének biztosítására alkalmas módon őriztetni. Minthogy pedig alperes e kötelességének eleget nem tett, mert a gyalogjárót nem őriztette és oda tiltó jelt sem állíttatott: ugyanazért ezen mulasztásából származó károkért, mint a híd tulajdonosa a felperessel szemben feltétlenül felelős. Az eset méltán sorakozik más hasonló esetek, pl. a liftes ház tulajdonosának, az állattartónak stb. felelőssége mellé. Az ítéletek indokolásai ilyenkor rendszerint ugyanezzel a formulával élnek : „a tulajdonos tartozott volna gondoskodni ..." „a tulajdonost mulasztás terheli ..." stb. Csakhogy ezek a kijelentések nem vehetők komolyan. A jelen esetben is tulajdonos ,a város". Ki az ? A polgármester, a tanács, a közgyűlés, a mérnöki hivatal? avagy tán az egyes tanácsosok, a közgyűlés egyes tagjai, a mérnöki hivatal mérnökei ? Kinek kell odamennie a hidra s meggyőződnie arról, hogy a deszkák billennek-e ? S ha bizonyítást nyerne, hogy ez urak valamelyike öt perczczel a baleset előtt konstatálhatta, hogy minden rendben van, vájjon szabadulna-e a város a felelősség alól ? Nem árt néha egy kissé a jogi alapfogalmakon elgondolkozni : könnyen megeshetik, hogy a meglepő eredmény az lesz, hogy bizony azokra is ráfér egy kis felfrissítés. A társadalom, az emberi czélok megvalósítására szabályozott emberi együttműködés, csakis a tagjai cselekvése, vagy mondjuk általánosabban : a szabály által czélbavett maga») C. 1608. szept. 16. 114. sz. tartása utján működhetik. A társadalomnak nincs más mozgató tényezője, mint a szabályai alá tartozó emberek; a társadalomnak czéljai elérésére nincs más eszköze, mint az, hogy tagjait különféle módokon a czélbavett magatartásra bírja. A társadalomban nem történhetik semmi, ami nem emberek akaratelhatározása folytán történnék (kivéve a természeti jelenségeket, amelyek emberi behatás alá nem esnek, mint pl. halál, kozmikus elváltozások stb.); s a társadalom ezeket az eseményeket hatalmában nem tarthatja másként, mint tagjainak tevékenysége utján. A társadalomban cselekvőképes lény tehát csak egy van: az ember; az ember a társadalomnak egyetlen szerve, értve e metaphora alatt azt a tényezőt, amelynek működése a társadalmilag czélbavett változásokat előidézi, a társadalmi életet életté tesz. Ha tehát társadalmi (vagy jogi) cselekvőképességről bpszélünk, az alatt már ezért is csupán emberek bizonyos képességéről lehet szó. Tárgyah-nak a társadalomban nem lehet cselekvőképességük; s ha különféle tárgyakat közös társadalmi czél elérése végett vagyonná tömörítenék, azért még mindig megmaradnak tárgyaknak, még mindig fikezió, ha azt mondjuk róluk, hogy cselekszenek. Cselekvőképessége az egyénnek van, annak az egyénnek, akit a társadalmi szabály az együttműködésben valamely szerepre kijelöl, és oly értelmű cselekvőképessége van, a milyen szerep neki jut. Az egyesület egyszerű tagjának a cselekvőképessége abbatv merül ki, hogy a közgyűlésen résztvebet, az alapszabályszerü funkezióját teljesíti, ^ehát pl. szavaz, tisztikart választ, hozzászól a zárszámadáshoz stb. ; az egyesület igazgatójának cselekvőképessége abban áll, hogy az egyesület czéljának korlátai közt az egyesületet „képviseli", nevében a vagyoni forgalomban való részvételhez szükséges cselekvényeket végzi stb.; az alapítvány igazgatójának vagy gondnokának vagy szervének, a csődtömeggondnoknak, a végrendeleti végrehajtónak, a közkereseti társaság tagjának, a férjnek mint a házassági vagyon képviselőjének s minden egyes önálló személynek mint saját vagyona urának más és más a cselekvőképessége, t. i. épen annyi, amennyi szerepet neki aktiv és öntudatos működés végett a társadalmi szabály juttat. A cselekvőképesség konkrét tartalmát minden egyes egyénre nézve a gazdasági szervezet joga a maga összességében határozza meg A magánjogi törvényben a cselekvőképességre nézve fel-