Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 23. szám

23. sz. Magyar Jogász-Ujság 217 Közismert, hogy a balesetbiztosítási feltételek taxative körülirni és felsorolni igyekeznek azon sérüléseket, melyek munkaképtelenséget eredményeznek. így például teljes rokkantságot a biztosítási feltételek csak mindkét láb elvesztése esetén ismernek el Egy láb elvesztését ilyennek el nem ismerik. A m. kir. Curia ily esetben kimondotta, hogy a teljes rokkantság fogalmának megállapításánál a biztosítási feltételek irányadóknak el nem ismerhetők s ennél a sérült egyéni s a sérülés konkrét körülményei a döntők.11) Amiként az illető helyen ismertettem, a tüzbiztositásitásban vallott jogelvek analógiája szerint a balesetbiztosításban is azon az állásponton van a joggyakorlat, hogy előző balesetek elhallgatása csak akkor tekinthető a közlési kötelezettség megsértésének, ha megállapítható, hogy a biztosítottat azok előidézése körül vigyázatlanság terheli, ami ennek folytán a biztosított egyéniségében rejlő nagyobb koczkázat megállapítására nyújtana alapot. Általában pedig kisebb jelentőségű előző balesetek elhallgatása a szerződés hatályának semmiképen sem praejudikál.12) A foglalkozás helytelen bevallása csak az esetben befolyásolja a szerződés érvényét, ha a különböző foglalkozások eltérő koczkázatuknál fogva, különböző díjfizetési tétel alá szoktak soroztatni13) A légycsipésből származó vérmérgezés,14) valamint a véletlen mérgezés is balesetnek tekintendő.15) Maga a biztosított által gyújtott tűznél szenvedett égési sebek nem képeznek balesetet.16) Azon kikötése a biztosítási feltételeknek, hogy csak oly baleset tekintetik biztosítottnak, melynek következményei egy éven belül felmerülnek, érvényes.17) A betörés elleni biztosításra vonatkozó határozataiban kimondják felsőbb bíróságaink: Ha a betörés ellen biztosított tárgyak egy része nem is képezték a biztosított tulajdonát, ez még nem teszi érvénytelenné a biztosítást a biztosított tulajdonát képezett ingókat illetőleg.18) A biztosító kártérítési kötelezettségét nem érinti azon körülmény, hogy a betörés ellen biztositott értékek a biztosítási feltételek rendelkezése ellenére, nem zárt fiókokban voltak elhelyezve.19) Viszont, a kasszában elzártaknak állított ékszerek máshonnan történt ellopásáért a biztosító nem felelős.20) Ékszerüzlet betörés elleni biztosítása esetén az abban lévő foglalatnélküli drágakövek is biztosítottaknak tekiniendők.21) Az ügynöki ténykedések joghatályára vonatkozólag kimondatott hogy: ») 1905. XH/29. 1323. sz. «*) 1907. XiI/3. 1418. sz. 13) 1903. IX/2. 723. sz. «) 1903. XII/3. 42. sz. ^) 1902. X1I/27.1410. sz. 1898. XII/27.1155. sz. ») 1900. XII/18. 912. sz. 18) 1908. 1/9. 1113. sz. i«) 1904. IV/6. 580. sz. 2") 1904. I/2G. 1595. sz »i) 1900. II/8. 1270. sz. Igaz ugyan, hogy az ügynöki félrevezetések jogkövetkezményei a biztositott kárára nem szolgálhatnak, de az irni és olvasni tudó biztosítottnak abbeli kifogása, hogy az ügynök őt oly irányban tévesztette meg, hogy ő a kitöltetlen aláirt nyomtatványi ajánlat aláírása által kötelezettséget egyáltalán nem vállalt, figyelembe nem jöhet. Ugyanezen határozatban kimondotta a m. kir. Curia, hogy az ügynök a biztosítási ajánlat aláírásával vállalt kötelezettség aluli felmentésre semmiképen sem jogosult.22) Külön kikötés nélkül a biztosítási ügynököt az általa közvetített ügyletek után állandó gyakorlaton alapuló kereskedelmi jogszokás szerint jutalék csak akkor illeti meg, ha a kérdéses ügylet után a biztositót megillető dij befolyt.23) Ha azonban a biztosítási szerződés a felek közös akaratából bontatik fel, ha tehát a biztosító maga hiusítja meg ama feltétel beálltát, amelytől az ügynök jutalékkövetelése függ, az esetben az ügynököt közvetítési dij igenis megilleti.24) Nem követelheti azonban az ügynök a biztositótól, hogy az általa közvetített szerződés dija iránt a pert a biztositott ellen indítsa meg, .„mert a perindítás mindig költséggel jár és bizonytalan eredményű."25) A biztosítási ügyletek szerzésével a biztosító részéről megbízott ügynök megbízottnak tekintendő arra is, hogy a biztosítottal a biztosítási dij fizetésének módozatait illetőleg megállapodásra jusson,26) de a fizetésre halasztást az ügynök a biztosítottnak nem adhat, akkor sem, ha a dijnyugtát a beszedés végett kézhez is kapta.27) Az ügynökkel történt szóbeli megállapodások, amelyek az írásbeli ajánlat szövegével ellentétben nem állanak, ha a kötvényben benn nem foglalvák, a biztosítási szerződés létrejöttnek nem tekintendő.28) A biztosítási kötvénynek kiállítására és aláírására felhatalmazott ügynöknek tudása, magának a biztositónak tudásával azonos hatályú. Ha tehát az ügynök a biztositott által üresen aláirt ajánlatot tudomása ellenére, de a biztositott bemondásától is eltérő válaszokkal tölti ki, a biztositott a valótlan bemondásokért nem felelős.29) Ezen határozattal semmiképen sem áll ellentmondásban azon elvi kijelentése a m. kir. Curiának, amely szerint bár az ügynök a kérdésben foglalt homályos kérdések értelmezése körül a biztosító megbízottjának tekintendő, ezen megbízás nem vélelmezhető oly terjedelműnek, hogy az ügynök a fél nevében és érdekében a biztosítási ajánlatot maga állítsa ki. Ily esetben az ügynök a biztositott meghatalmazottjának tekin22) 1903. X/7.1903. sz. 23) Budapesti Tábla 1904. X/13. II. G 101. sz. 24) Budapesti Tábta 1905. IX/21.L G. 91. sz. 25) Budapesti Tábla 1907. X/25. 1. G. 112. sz. 26) Buda. pesti Tábla 1904. XI1/15. I. G. 143. sz. ™) 1905. IX/15. 757. sz. 28) Budapesti Tábla 1904. IX/15. I. G. 79 sz. 29j 1905. XII/19. 1303. sz.