Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 23. szám

218 Magyar Jogász-Ujság VIl. évf. tendő.30) A biztosítási ajánlat fölvételénél közbenjárt ügynök által az ajánlatba beirt valótlan adatok folytán a kárigényével elutasított biztosított az ügynökkel szemben kártérítési igénynyel csak akkor bír, ha ő az ajánlat és annak alapján kiállított s kézhez vett kötvény tartalmát illetőleg menthető tévedésben volt.31) A biztosító társasági vidéki főügynökségének jogkörét illetőleg dönt azon ítélet, mely kimondja, hogy az nem több, mint a biztosítási ajánlatok átvételére jogosított ügynök s ennélfogva sem a megállapított díjból valamit leengedni, sem valamely ügyletet stornírozni jogában nem áll.32) Ezekben kívántam röviden ismertetni a magyar biztosítási joggyakorlatnak ujabb és nem mindennapi kérdésekben elfoglalt álláspontját. Amint már fentebb emiitettem, sok benne az értékes joganyag, de van benne még fejlődést igénylő ósdi jogelv, mely pedig, sajnos, tételes biztosítási jogunk által abból való kiküszöböléséig eltűnni nem fog. Reméljük azonban, hogy nemsokára meg fog születni a magyar biztosítási magánjog, ami nemcsak a biztosítottak, de eminenter a biztosítók érdekében is szerfelett kívánatos. Az uj kúriai tanácselnökök. „Gute Sache braucht lange Weile" mondja a német példaszó ! Nem hiába hosszú ideig volt üresedésben a curiának 3 nagytekintélyű birói állása, a megtörtént kinevezések igazságügyi kormányunk bölcs megválasztására, emberismeretére s megfontoltságára vallanak. Beck, Neuberger és Válkay, a legutóbb kinevezett curiai tanácselnökök, mindhárman a birói karnak disze s egyszersmind az ügyvédi karnak is büszkesége lehet. Mert Beck és Neuberger mindketten gyakorló ügyvédek voltak s mint ilyenek tértek át a birói pályára. Válkay szintén ügyvédi oklevéllel bir, bár tényleg ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. Kineveztetésük csak a tényleges állapotot szentesitette, mert mindhárman tanácsaikban már régóta az akadályozott, illetve hiányzó elnököt helyettesitették. Beck Hugó birói és jogirodalmi tevékenysége sokkal inkább ismert, semhogy az mélyebb ismertetést igényelne. Birói tevékenysége, különösen az ujabb irányú kereskedelemjogi, ebben főleg a biztositásjogi judikatura irányítása révén közérdeklődést keltett. Bár az utóbbi irányban ellenesei is nagy számban támadtak. Jogirodalmi tevékenységét méltányolta a Magyar Jogászegylet, midőn őt alelnökévé választotta. — Neuberger Ignácz a 70-es években a budapesti ítélőtáblánál mint a jövedék-büntető ügyek előadója, az ez irányú judikatura egységesítése s az akkor zavaros 30) 1904. XI/22. 2421. sz. 31) 1906. VIII/29. 1991. sz. 32) 1906. IX/27. 1122. sz. jogállapot rendezése körül szerzett érdemeket. Állandóan a büntetőtanlcsnak volt tagja s hosszú évek óta a IV. tanács elnöklő bírája. — Válkay Bertalan a közigazgatási pályáról lépett a birói pályára. A 60-as években szolgabíró volt, honnan csakhamar bíróvá neveztetett ki. A Ill-ik büntető tanács vezetését vette át. Az uj tanács elnökök részletes életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Beck Hugó tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemen végezte. 1865-ben jogdoktori, 1867-ben ügyvédi vizsgát tett, 1868—1892-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott Budapesten. 1893-ban Szilágyi Dezső elhatározván, hogy a kir. Curiára az ügyvédi kar egy tagját is kinevezi, választása Beckre esvén, ez nem habozott nagyjövedelmű irodáját odahagyni, hogy hazánk jogszolgáltatását a legfelsőbb birói székből szolgálja. A bíróságok szervezése óta egyetlen eset volt ez. Beck azóta mint a Curia keresk. és váltótanácsának tagja, egyik oszlopaként működött e tanácsnak Oberschall és Csathó elnöklése alatt, mig 4 év előtt átvette a tanács vezetését, melynek most elnöke lett. Kereskedelmi és váltójogi judikaturánk régi csorbáinak kiköszörülését és egyöntetű fejlődését az utolsó évtizedben első sorban neki köszönhetjük. Nagy irodalmi működést is fejtett ki. Több száz szakczikket irt szaklapjainkbav ezenkívül önálló munkái közül kiemelendők: Észrevételek a biztosítási ügyletre 1874; Törvényhozási reformok a biztositás terén 1890; Tanulmányok a biztosítási jogból 1891 ; Törvényjavaslat a magánbiztositási vállalatokról stb. Beck alelnöke a Magyar Jogászegyletnek, ülnöke a m. kir. szabadalmi tanácsnak. Dr. Neuberger Ignácz született 1843. ápr. 1-én Vágagyagoson Trencsénmegyóben. Gymnasiumi tanulmányait Győrött, a jogiakat a budapesti egyetemen mindenkor kitűnő eredmónynyel végezte; ugyancsak kitüntetéssel tette le 1865-ben a birói vizsgát, a szigorlatokat és 1867-ben az ügyvédi vizsgákat. (Köz- és váltó). Nagybitsén telepedett meg, ott 1871 végóig ügyvédi gyakorlatot folytatott, amikor felhívás folytán a birói pályára lépett és a zsolnai kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki. A törvényszéknek 1876-ban feloszlatása után Nagybitsére került járásbirónak, de innen csakhamar, 1877. áprilisban a budapesti kir. itólő táblához pótbiróvá neveztetett ki, ahol mint a jövedéki büntető ügyek előadója szerzett érdemeket az akkori zavaros gyakorlatnak egyöntetű rendszeres irányítása körül. 1880-ban rendes táblai biró, 1888ban kir. curiai biró lett ós állandóan a büntetőtanácsokban működött. Már több év óta rendszeresen helyettesitette az elnöklésben akadályozott tanácselnököket. Válkay Bertalan Dunaegyházán született 1839. szept. 5-én. Érettségit a pesti piaristáknál tett s a jogi tanfolyamot a jjesti és bécsi egyetemeken elvégezvén, a pécsi egyetemen 1865-ben bírósági és politikai államvizsgát tett, majd megszerezte a köztörvényi, váltó- és jogi ügyvédi oklevelet. 1867. május 30-án Pestvármegye solti járásában rendes esküdté választják ós e hivatalában 1869. június 12-ig működött, amikor alszolgabiróvá választják meg ott, mig nem 1872. január l-jén járásbiróvá lesz Désen. Erről az időről 1880 ik évi